Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)
BEVEZETÉS
irat tanúskodik. E harcot a vargalegények szervezkedésének betiltásával, illetve a kőműveslegények bérkövetelési harcának eredményeivel kívántuk érzékeltetni (48, 55). A XVIII. század végén a központi hivatalok Budára helyezése, a Nagyszombati egyetemnek először Budára, majd Pestre költöztetése, valamint az 1790-ben és 1792ben Budán ülésező országgyűlés hatásának tulajdonítható a politikai érdeklődés és politikai harcok megélénkülése. A szabadkőművesség, majd Martinovics eszméi elsősorban az ezekhez az intézményekhez kapcsolódók körében találtak talajra, de nem maradtak hatástalanul a polgárság bizonyos köreiben sem (53, 54). A termelőerők és a közlekedés fejlődése, a kereskedelem további fellendülése a XIX. század elején mélyreható változásokat idézett elő a két testvérváros, s elsősorban Pest társadalmi összetételében. Egyfelől megnőtt a tőkés-vállalkozó elemek száma és gazdasági súlya a kézműves réteg rovására. Ennek megfelelően — az egyre nagyobb számú értelmiségi és szabadfoglalkozású réteggel együtt — igyekeztek politikai befolyásukat is növelni mind a város, mind az ország ügyeinek intézésében (58). Másrészt a kézműveslegények immár ezrekre menő tömege mellett, megjelent a még kisszámú ipari munkásság is. A munkásság mozgalmait még e korban is elsősorban a céhes legények megmozdulásai jellemezték, de a XVIII. századdal összevetve, fellépéseik nyíltabbak, harcosabbak, szervezettebbek voltak. A szabólegényeknek több szempontból konzervatív követeléseket hangoztató, de sztrájkkal, gyűlésekkel, tüntetésekkel kísért 1847. évi mozgalma, vagy a kalaposlegények mind következetesebb és nagyobb szervezettséget mutató mozgalma (57) az ellentétek kiéleződését tanúsítja. Az 1840-es évek elejére Buda és Pest elvitathatatlanul az ország közigazgatási, gazdasági, politikai és kulturális központjává vált. E pezsgő központ hatalmas vonzerőt gyakorolt mind a szellemi élet kiválóságaira, mind a politikai harc vezetőire és aktív résztvevőire. A főváros központi jelentőségét fokozta, hogy itt üléseztek a reformkor harcaiban élenjáró szerepet betöltő Pest megye gyűlései. Pest lett a központja az ellenzéki ifjúságnak is, melynek legradikálisabb szárnyát azok a fiatalok alkották, akik márciusi ifjak néven kerültek be a történelembe (59). 43. Polgáreskü szövege 1723. ápr. 23. Én, N. N., esküszöm Istenre, a legszentségesebb Szűz Máriára és Isten minden szentjére, hogy mint eme Pest szabad királyi városának elfogadott és felvett polgára, törvényes királyom és uram iránt vagyonommal és véremmel mindenkoron teljes hűséget és legteljesebb alattvalói engedelmességet tanúsítok. Úgyszintén a városbírót vagy más választott főembert, valamint az egész tanácsot nemcsak rendben megválasztott és megerősített magisztrátusnak 1 tartom és ismerem el, hanem mindazt 1. Magisztrátusnak nevezték a belső (12 tagú) tanácsot.
