Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1942/1943-I tanévre
Dr Karsai Géza: Középkori vízkereszti játékok
ben. Az egyházi célkitűzés, az áhítatkeltés mellett — a közönség ízlésével és igényeivel számolva — a szerzők és a rendezők egyre nagyobb gondot fordítanak a tárgy realisztikus kialakítására, a gyönyörködtető elemek szaporítására. Kezdetben inkább csak egyszerű és kiegyensúlyozott latin prózával van dolgunk. Ha a nézők nem is értették meg teljesen a latin szavakat, az előadás, a mimika és a dallamok stílusából az egyébként ismert és klasszikus egyszerűséggel kialakított cselekmény minden részlete megvilágosodott előttük. A szó, a táglejtés és a dallam egybefonódását 13 3 a hely és az ünnep szentsége csak növelte. Az egyháziakból és világi hívőkből összetevődő közönségre nagy hatással lehetett vízkereszt éjjelén, a gyertyákkal kivilágított templomban lejátszódó, liturgikus szövegek, taglejtések, dallamok és ruhák felhasználásával kialakított, ünnepélyes lassúságú cselekmény. Csak később gyorsult meg — a Heródesjelenetek realisztikus elemeinek hatása alatt — a játék külső és belső ritmusa. Uj, erős érzelmek (harag, gyűlölet, meglepetés, ijedtség, félelem, vonakodás stb.), erős lelki tusák szakítják meg a játék régebbi fenséges egyszerűségét, nyugodt menetét. Ezek természetesen más külső kifejezőeszközöket, új stílusformákat kívántak. A régi bencés játékstílust a liturgikus életformából sarjadt gravitas, maiestas és simplicitas jellemezte. Az új igények hatása alatt mindez kissé háttérbe szorult, s csak elszigetelt helyeken maradt meg tiszta formában. De lássuk a részleteket ! A vízkereszti játék alaptípusainak nyelve és stílusa még egyszerű. Minden szó pontosan azt fejezi ki, amit az eredeti jelentése takar. Jelzőkre, körülírásokra, képes beszédre és más stilisztikai formákra csak azok a szerzők gondolnak, akik Vergilius és más klasszikusok hatása alatt dolgoztak. Pattogó ritmusú leoninusaik, mesteri, sőt néha mesterkélten tökéletes goliard-verseik tele vannak a középlatin humanista stílus jellegzetes formáival. Ilyen forma például az ismétlés. Már az egyszerűbb típusú játé13 3 A szöveges a dallam egybefonódásánakszemléltetésére újabban több kísérlet történt. Vö. pl. Liuzzi, F., L'espressione musicale nel dramma liturgieo : Studi medievali. Nuova serie II. (1929), 74—109. 1. — Ua., Drammi musicali dei secoli XI—XIV. 1. rész: uo. III. (1930), 82—109. — ZITZMANN, RUDOLF , Die Wechselbeziehungen von Wort und Musik in dem geistlichen Spiel von «Sponsus»: ZfdPh. 63. (1938), 375—382. 1. Nem tudtunk hozzáférni a következő legújabb tanulmányhoz: Die Musik im Drama des deutschen Mittelalters (Deutsche Musikkultur 1943, 3—4. füzet, 37. skk.).
