Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1942/1943-I tanévre

Dr. Sámson Edgár: -dös képzős gyakorító igéink

nyelv» szabályait állítva össze, így fogalmazza meg véleményét : A' dos, dés, dös . . . képzők a' magtalanok közé tartoznak, mert csak egynehány régi többfzöröző igét formálnak, és még ezek közül is némellyeket elég rendetlenül ; mire nézve új formálásokra alkalmatlanok is . . . — KASSAI Szó-könyvében (I. 425) a következőket találjuk : Des, Dos, Dos . . . Sunt formativa Gomposita Verborum frequentativorum ... — Igen értékes FOGARASI Magyar Nyelvtanának (265 ; megj. 1843.) megjegyzése is : Némely szók gat, get helyett más rokon ragokat is vesznek föl, de sokszor különböző jelentéssel. . . csíp, csipdes v. csipdez, csipdel, csipeget, csipked. — A MAGYAR NYELV SZÓTÁRA szerkesztői, CZUCZOR GERGELY és FOGARASI JÁNOS a mult század annyi más szótárkészítőjéhez hasonlóan a szótár törzsrésze elé illesztett nyelvtanban fejtették ki a magyar nyelv szavairól vallott fölfogásukat. Az osztályozó szempontok többfélesége okozza azt, hogy ugyanazt a származékot egyszer így, másszor meg amúgy elemzik. Ha azt akarja bemutatni, hogy vannak háromágú képzőink (o, é, ö), akkor a -dos, -dès, -dös egészben válik el az alapigétől (52) ; máskor (124, 127, 128, 131) pedig arról beszél, hogy vannak «ép szókból álló képzőink»: ekkor meg csípd-és stb. az elemzés eredménye, mert itt a képző es része — az ő véleményük szerint — önálló szóból, a mai és kötőszóból lett. -— RIEDL SZENDE Magyar Nyelvtan című művében (megj. 1864.) a mi képzőinket kicsinyítve gyakoritoknak (deminutiva-frequentativa) nevezi (153. 1.). Az igeképzők tárgyalása közben a -dos, -dös, des képzőre néhány kifogástalan példát közöl ; de a képzőt magát homályos eredetűnek tartja. Ezt úgy érti, hogy a képzőt nem tudja alkotórészeire tagolni. RiEDLnek e kijelentése rendkívül értékes, mert elárulja vele azt, hogy a nyelvi tényeket nem akarta mindenáron, akár önkényesen is megmagyarázni. •— SZVORÉNYI (258 ; megj. 1876.) az összetett igeképzőket tárgyalva, a dos, dès, dös képzőt ad-os-nak elemzi ugyan, de a közölt példákban nem taglalja szét (pl. bök-dös). A 259. lap Jegyzetében pedig egészen CzF. módjára elemzi összetett igeképzőinket. bökdös 433 döfdös 433 köpdös 433 lökdös 434 Szómutató. öldös 431 tördös 434 tüdös-ik, tüddös-ik 432 nyögdös 435 pökdös 431 pükdüs 432 röpdös 432 szökdös 430 üldös 435 verdös 433