Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1942/1943-I tanévre
Dr Karsai Géza: Középkori vízkereszti játékok
mákat tudatosan mellőzve, ilymódon sikerült megteremteni a keresztény dráma mai napig érvényes alapvetését. A középkori dráma örököse, a népi színjátszás, legősibb típusaiban szívósan ragaszkodik a körmenetes, vonuló vagy házaló előadási formához. Szobában és színpadon játszott — viszonylag kisszámú — darabjai másodlagosak ; antik-humanista hatás alatt keletkeztek az újkor századaiban. Játékaink szövegrészletei nagyobbrészt liturgikus vagy félliturgikus eredetűek (antiphonák, responsoriumok, himnuszok, sequentiák, tropusok, énekek, versusok, szentírási részletek stb.). Ilyenek a hozzájuk tartozó dallamok is. A szereplők öltözetei az istentisztelethez használt egyházi ruhák közül kerültek ki. A kellékek a templom szertárából valók. A hatáskeltés eszközei, a megszemélyesítés fokozatai, az előadás módja, a felépítés drámaisága, a nyelv és a verselés stb. mind liturgikus keretek között mozognak. A kar, sőt néhány helyen a templomban levő hívek is bekapcsolódnak a játék menetébe. Ennek a liturgikus stílusnak különböző, időhöz kötött formáira és részletkérdéseire itt nem térhetünk ki. Ezért csak tanulmányunk többi fejezetére utalunk. A legújabb tudományos kutatás igen szép eredményeket ért el a középkori színjátszás liturgikus kötöttségének vizsgálata terén. 13 2 A belső forma sajátossága és szépsége a külső formák minden részletére átsugárzik. A legtöbb eredetiséget játékaink stílusában találjuk. Ez a stílus azonban meglehetősen összetett fogalom. Külső és belső sajátságai a nyelvi kifejezés formáin kívül az előadás alig rögzített technikájára és a szöveggel összefonódó dallamokra is vonatkoznak. Liturgikus, félliturgikus és világi elemek szerepelnek benne : tisztán, vagy különböző mértékű eiegyítés1) 2 Vö. SCH WINTERING, J., Über dón liturgischen Ursprung des mittel alterliclien geistlichen Spiels : ZfdA. 62 (1925), 1—20. 1. — BRINKMANN, HENNIG, Zum Ursprung des liturgischen Spieles. Bonn 1929. — Va., Die Eigenform des mittelalterlichen Dramas in Deutschland : GRM. 18 (1930), 16—-37. és 81—98. 1. — GARGILL, O., Drama and Liturgy. New York 1931. — BRINKMANN, ALFONS, Liturgische und volkstümliche Formen im geistlichen Spiel des deutschen Mittelalters. Münster i. W. 1932. — WOLFF, LUDWIG, Die Verschmelzung des Dargestellten mit der Gegenwartswirklichkeit im geistlichen Drama des deutschen Mittelalters: DVLG. 7 (1929), 267—304. L —• ZITZMANN, RUDOLF, Die Wechselbeziehungen von Wort und Musik in dem geistlichen Spiel von «Sponsus» : ZfdPh. 63 (1938), 375—382. 1. — HARTL, EDUARD, Das Drama des Mittelalters. I. kötet. Leipzig 1937 (KINDERMANN «Deutsche Literatur» c. sorozatában) stb. A jpjannonha -ini főapátsági főiskola évkönyve. 7
