Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1942/1943-I tanévre
Dr Karsai Géza: Középkori vízkereszti játékok
VI. Forma. * Belső jorma. A vízkereszti játék mint dráma. — Drámai felépítésének törvényszerűségei. — Nyilt, revűszerű és könnyen bővíthető szerkezet. — A ciklus-alkotásra való törekvés. — Heródes szerepe a drámaiság fokozásában. — Ragaszkodás a drámai felépítés hagyományos liturgikus stílusához. — A liturgikus kötöttség játékaink minden vonatkozásában megnyilvánul. — A keresztény drámai forma eredetisége és szépsége. Külső forma. A vízkereszti játék stílusjegyei. — A belső forma átsugárzik a külső formák minden elemére. — A szövegek és a rubrikák stílusa. — Játékaink nyelvhasználata. — A külső forma fejlődése a rímes és ritmikus prózától az antik és középlatin versformákig. A tartalom viszonylagos állandósága mellett játékaink belső és külső formáiban sok változatosságot és eredetiséget találunk. Belső formájuk — minden látszat ellenére — megrázóan drámai. Mély és maradandó lelki élményeket volt hivatva adni. Fenséges egyszerűsége a külső formák tagolatlanságában és hangsúlytalanságában is megnyilatkozik. Ezt az egészen sajátos, keresztény drámaiságot eredeti szépségében csak legújabban kezdjük felismerni. 13 0 Az eddigi kutatás elhanyagolta a lelki mozzanatokat és inkább a külső formák filológiai elemzésére szorítkozott. Játékaink drámaiságát nem középkori és liturgikus szempontból, hanem az antik vagy a mai drámával összehasonlítva vizsgálta. Nem vette észre, hogy antik, vagy éppen mai értelemben vett drámai felépítésről itt még nem lehet beszélni. Az irodalmi drámaiság törvényei nem öntudatosak sem a szerzőkben, sem a szereplőkben. Kellékeit éppen ezért szeszélyesen és következetlenül alkalmazzák. Egyszerűbb típusaink — így nézve a dolgot — inkább csak párbeszédek vagy oratoriumok. Az antik és a mai értelemben vett drámai elem Heródessel kerül játékainkba. Udvarának és jeleneteinek fokozatos bővülése egyben a drámaiság emelkedését is jelenti. 131 Expozícióra nem volt szükség, mert a tárgyat mindenki ismerte. Feszültséget, ellentétet, tragikus összeütközést és annak bizonyos 13 0 Alapvető tanulmány errenézve BRINKMANN, HENNIG, Die Eigenform des mittelalterlichen Dramas in Deutschland: GRM. 18 (1930), 16—37. és 81—98. 1. Továbbá két korábbi részletmunka : MÜLLER, WALTHER, Der schauspielerische Stil im Passionsspiel des Mittelalters. Leipzig 1927 («Form und Geist»l) és ALBERT, HEINRICH, Der Stilcharakter des mittellateinischen Dramas. Dissz. München 1927. 13 1 Lásd ezt bővebben Heródes jellemzésénél, a 121. lapon.
