Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1942/1943-I tanévre

Dr. Sámson Edgár: -dös képzős gyakorító igéink

nagy száma már följebb lehetségessé tette azoknak helyesbített kifejtését. Csak azt nem említettük még, hogy szerinte a

rd-s képzős igék alapszavai verést, vágást, szúrást, rágást jelentenek. CSANÁD Y S. (Nyr. XLV, 20—3)

1 a menekülést jelentő alapszókat is idevonja. Megállapításai tetszetőseknek látszanak, de aligha azért szembetűnően sok az ilyen jelentésű alapigékből való d-s képzős igék száma, mert a -d-s képző csak ezeket akarta gyakorítani, hanem ennek az oka alkalmasint az lehet, hogy a -d-s képző a magyar nyelv őskorában kialakult, és kétszótagú, a tővégi magánhangzók lekopása után egyszótagú igékhez járult hozzá. (Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy az ősmagyar korban minden igénk olyan típusú volt, mint amilyenekhez a -d-s hozzájárult.) így aztán az olyan képzéseket, amelyek nem akarnak beleilleni a verést stb. jelentő igék csoportjába, nem kell külön magyarázgatni. Persze így meg nem szabad azt várni, hogy akkor többi régi igéink is szolgálhattak volna alapul ilyen képzéseknek. Egyrészt már több igének a jelentése is olyan, hogy nem kell külön gyakorítani (s lehetett az azoknál az igéknél is a magyar nyelv őskorában-, amelyeknél ma nem az), másrészt meg a képzők szerepköre sem korlátlan. CSANÁD Y egyéb tévedéseit már nem boncolgatjuk, mert újabb ismétlésekbe kellene bocsátkoznunk. Jelentéstani áttekintés. A -d-s gyakorító képzővel alkotott igék gyakorító jelentése ma is világosan érezhető. Ha egyáltalán van kivétel, az igen elenyésző lesz. A cselekvés gyorsan, egymásután következését élénken szemléltetik az olyanok, mint verdes, repdes, kapdos stb. A bujdos igénél például a cselekvés nem ismétlődik olyan kis időközökben, de a cselekvés gyakoriságának kifejezése itt is világosan kifejeződik. Ha tehát vannak is fokozatok a -d-s képző jelentésében, a gyakoriság kifejezése könnyedén, szembeötlik. Szótáraink és a -d-s képző. CALEPINUS magyar tolmácsolói a magyar nyelvterület keleti részének nyelvét örökítették meg. Ezt nemcsak a -d-s képző használata igazolja, hanem az általános -dos mellett előforduló 1 Ő és SIMONYI (TMNy. 409 és Nyr. XLVI, 100) elég sok példán végezte vizsgálatait.