Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1942/1943-I tanévre

Dr Karsai Géza: Középkori vízkereszti játékok

eleje, vagy a vége, vagy pedig mind a kettő hiányzik a kéziratból. A végén rendszerint az aprószentek-jelenet befejező része maradt el. Máskor, mint pl. Freising esetében, sok az olvashatatlan vagy romlott rész, melyeket nagyon neliéz teljes bizonyossággal helyre­állítani. A szövegek áthagyományozásában sok a hiány és az esetlegesség. Egyik-másikban egyáltalán nincsenek rubrikák (pl. Nevers Il-ben), vagy csak gyéren találhatók. Másokban viszont a rubrika ural­kodik és a szöveg csak rövidítve van jelezve. Főként az anti­phonáknál, responsoriumoknál és himnuszoknál, melyeket az éne­kesek kívülről tudtak. Néha még a szereplő személyek neve sincs megadva, s csak a párhuzamos szövegekből lehet kideríteni, hogy kiről van szó. Általában azt mondhatjuk, hogy a szövegírók a játékhagyományt csak főbb körvonalaiban rögzítették. Talán azért, mert a részleteket akkor mindenki ismerte, vagy pedig azért, mert nem merték bővebben részletezni ezeket a nem hivatalos betéteket az egyházi szerkönyvekben. Ha maga az élő játékhagyomány dacolt is a tilalmakkal és helytelenítésekkel, a legtöbb másoló nem merte azt a maga egészében írásban is rögzíteni. Egészen kivételes jelenség, hogy a padovai játék, amely Heródes és szolgái visszaéléssé fajult templomi dühöngését részletesen, megörökíti, írásban is fennmaradhatott. Többi játékunkban csak egy-két vonást mertek rögzíteni a Heródes-, a pásztor- és az aprószentek­jelenetek előadásának egyre fokozódó realizmusából. Ez a feladat a ludus-típusú és a .népi nyelvű játékok öröksége lett, de írásban azok sem mindig örökítették meg. Míg egyfelől sok hiányt, csonkaságot és pontatlanságot látunk a játékhagyomány lejegyzésében, másfelől viszont a szövegek tovább­fejlesztésére, bővítésére irányuló törekvéseket sem szabad figyelmen kívül hagynunk. Ezeket legjobban kézirataink lapalji és lapszéli betoldásain figyelhetjük meg. A legegyszerűbb betoldás, amikor a szereplő nevét (Magi, Nuntius stb.) később írják oda a lap szé­lére (Compiégne). A mágusok ismert neveit későbbi kéz írta oda Malmédyben a Magi szó fölé. Néha helyet hagynak egy-egy rubri­kának vagy szövegrészletnek (Szicília, Bilsen stb.). Sok a javítás, a törlés, a sor fölé írás Bilsen, Fleury, Rouen II és Malmédy szö­vegében. Igen töredékes és sok kiegészítésre szorul Freising. A régi ritmikus prózában írt és az újabb hexameteres típus keveredését látjuk Nevers III és IV, Malmédy és Győr szövegében. Rend­szerint a követ- és az aprószentek-jelenetet toldják be utóbb, más A pannonhalmi főapátsági főiskola évkönyve. 3

Next

/
Thumbnails
Contents