Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1942/1943-I tanévre

Dr Karsai Géza: Középkori vízkereszti játékok

Dreikönigsspiel, 12—14. 1. BAIST

, G. : Zeitschrift für romanische Philologie IV (1880), 446—447. 1. KOPPEN, WILHELM, Beiträge zur Geschichte der deutschen Weihnachtsspiele. Marburg 1892, 16—17.1. BLUME, i. h., 12—13.1. ANZ, i. m., 51—59. és 148—151.1. YOUNG

, Drama II, 441—443. 1. A játék két különálló részből áll (A és B), melyeknek egymáshoz való viszonyát eddig még nem sikerült tisztázni. Liturgiái helye is zavaros, mert karácsony nyolcadának és vízkereszt miséjének trópusai között áll. Közvetlenül előtte az Ad communionem rubrikát, a végén viszont a Te Deum laudamus-1 találjuk. A különös szöveg kapcsán felmerült elméletek tárgyalását eredménytelenségük miatt mellőzve, biztosan csak ennyit mondhatunk : mind a két részt (A és B) ugyanaz a XII. századi kéz írta. A két első hexametert leszámítva az egész szöveg neumákkal van ellátva. A vízkereszti szentmiséhez nincs semmi köze, hanem a vízkereszti matutinum végén, a Te Deum előtt adták elő, ha előadásról az A) szöveg zavarosságát tekintve egyáltalában szó lehet. Valószínű, hogy egy XII. századi neversi klerikus össze akarta gyűjteni és át akarta dolgozni a vízkereszti játék régi helyi hagyományait, de az átdolgozással csak az A) szöveg közepéig jutott. A többi rész azonos a XI. századból áthagyományozott szövegekkel. A B) szöveg pedig egészen szabályos XI. századi típusú vízkereszti játék, bár több rövidítés és egy-két hézag is akad benne. Ezért a többi kiadótól eltérőleg Nevers IV név alatt önálló változatnak könyveljük el. A két szöveg értékes emléke a középkori drámaírás technikájának. Nevers III. (A) T r o p o s. Bevezető verssorok. Sic speciem ueteres stelle struxere parentes

, Quatinus hoc pueri uersus psallant duo regi: Credimus immensum regem cum sidere natum, 5 Eterna cuius uirtute superna reguntur,