Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1942/1943-I tanévre

Dr Karsai Géza: Középkori vízkereszti játékok

inkább prózában, később azonban már versben írták őket. Mély áhítatot, ujjongó örömöt sugárzó tartalmukkal, lendületes dallamukkal és költői stílusukkal erősen hatottak nemcsak a liturgia, hanem a középkori költészet, főként a vallásos dráma fejlődésére. Az egyes sorok helyett hamarosan már versszakokat, sőt egész strófa-sorozatokat toldanak bele a liturgikus szövegbe, úgyhogy a díszítőelemből lényeges, sőt uralkodó elem lesz. A tropusok önálló cantiókká, motettákká növekedtek ; a nemzeti nyelvű vallásos népének is belőlük fejlődött. A karácsonyi és húsvéti introitus trópusának drámai magvából nőtt ki a latin liturgikus dráma, abból a félliturgikus és a nemzeti nyelvű misztériumjáték, s végül a vallásos népi színjátszás. A tropusok utóbb annyira elfajultak, hogy egészen világias szerelmes énekek, játékdalok és bordalok is fejlődtek belőlük. Ez a visszaélés okozta, hogy a trentoi zsinat egészen kizárta őket a liturgiából. Az azóta elmúlt 380 év alatt annyira kiszorultak a köztudatból, hogy alapvető jelentőségüket az újabb tudományos kutatás

2

1 csak nehéz gyűjtő és feldolgozó munkával tudta felismerni. A tropusok közül a mi szempontunkból elsősorban az ú. n. párbeszédes-tropusok fontosak. Ezek között vannak olyanok, melyeknek szövege a Szentírásból való, s már ott is párbeszédes alakban fordul elő. Másokat viszont a Szentírás szavai, vagy pedig szabadon választott szövegek alapján alkottak meg. Zenei párbeszédekkel (két vagy több személy között) már a legrégibb gregorián-kéziratokban találkozunk ; drámai lehetőségeket nyújtó párbeszédes tropusok azonban csak a IX. század első felében 2

1 Vö. REINERS

, A., Die Tropen im Mittelalter. Luxemburg 1884. és Tropengesänge und ihre'Melodien. Uo. 1887. — GAUTIER, L., Les Tropes. Paris 1886 és La poésie religieuse dans les cloîtres des IX

E

—XI

E siècles. Paris 1887. WAGNER

, P., Einführung in die gregorianischen Melodien. 1. kötet ( 1911

3 ), 277—299.1. és 111. kötet (1921), 502—516.1. Kiadások jó bevezetésekkel és a régebbi irodalom teljes jegyzékével : az Analecta Hymnica (Drewes, Blume és Bannister tanulmányaival és jegyzeteivel) 7., 20., 47., 49., 53. és 54. köteteiben. Két régi tropariumot a maga egészében is kiadtak : FRERE, W. H., The Winchester Troper. London 1894 és 1)AUX, C., Tropaire-Prosier de l'Abbave Saint-Martin de Montauriol. Paris 1901. — A tropusok «sequential néven ismert csoportjából igen sok szöveget találunk az A nalecta Hymnica 7-— 10., 34., 37., 39., 40., 42., 44. és 53—55. kötetében. — A legújabb kutatások eredményeit áttekinthetően közli BLUME : Catholic Encyclopedia 12, 481— 486 és 15, 65—66. BUCHBERGER : Lexikon für Theologie und Kirche 10. 307—308 és YOUNG

, Drama I, 178—197 és 565—568.