Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1942/1943-I tanévre
Dr Karsai Géza: Középkori vízkereszti játékok
a kiindulás lielye is utal játékainkban. Az első mágus rendszerint a főoltár mögül (kelet), a második a jobboldali mellékhajó oltárától (dél), a harmadik pedig a baloldali mellékhajó oltárától (észak) indul. A főoltár előtt találkoznak. Hogy a kiindulási hely (oltár vagy szöglet), ahol a csillagot külön-külön megpillantják, az országukat jelenti, azt Fleury rubrikája világosan kifejezi : «Magi prodeuntes, quisquam de angulo suo quasi de regione sua, conueniant ante altare uel ad ortum Stelle». Rouen I rubrikája is utal erre : «Primus stans retro altare, quasi ab oriente ueniens», «Secundus a parte dextera ueniens», és «Tercius a sinistra parte ueniens». Csak a legegyszerűbb típusokban (Limoges, Besançon, Freiburg' i. Ü.) vonulnak ki együtt a sekrestyéből és érkeznek oda vissza. A többinél érkezésüknél, sőt hazatérésüknél is megtartják a három irányt. A mágusok idegen származását, keleti eredetét a montpellieri játékban a beszédjük is elárulja. A második és a harmadikmágus ugyanis egy furcsa, arab-héber keveréknyelven köszönti Heródest. A mágusok érkezésének idejéről megoszlanak a vélemények. A főbb nézeteket a jászol tárgyalása kapcsán említjük meg. 150 Általában az a felfogás, hogy egy évvel a születés után érkeztek meg Betlehembe. A mágusok öltözetére és felszerelésére vonatkozólag gazdag anyagot találunk nemcsak a középkori irodalomban és művészetben, hanem játékaink rubrikáiban is. Limogesban három kórustag selyem ruhákba öltözött és mindegyiknek arany korona volt a fején. Besançonban vállkendőt, albát, stólát" és különböző színű tunikát öltenek, melyek a szokásos gazdag díszítéssel voltak ellátva. Ezenkívül még cappát (— a mai pluviale, palást) is terítenek a vállukra, fejükre pedig koronával ellátott kalapot tesznek. A középkori hagyományt rögzítő, bő utasításokkal ellátott XVII. századi besançoni játékleírásból mégtöbbet tudunk meg a háromkirályok öltözetéről : a vízkereszti szentmise leckéjének eléneklése után két altarista két kórustaggal együtt a főkántor sekrestyéjébe megy. Ott a főkántort és a két altaristát királyok módjára öltöztetik fel : albába, tunicellába, különböző színű palástokba, övvel és erre az alkalomra koronákkal ellátott kalapokkal. Egyik kezükben pálmaágat tartanak, a másikban pedig könyvecskét, amelyben le van írva és (hangjegyekkel) meg van jelölve, amit tenniök 10 0 Jó összefoglalást ad erről ANZ, i. m., 16—19. 1.
