Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1942/1943-I tanévre
Dr Karsai Géza: Középkori vízkereszti játékok
jó nyelvkészséget árul el, annak ellenére, hogy rímes vagy rímtelen hexameterei Vergilius hatása alatt készültek. Az utasítások nyelve alkalmazkodik a liturgikus kéziratok rubrikáihoz. A klasszikus iskolázottsági! mai olvasónak különösen az egyházi ruhákat (pl. stricta, cappa, subtile) és templomi berendezési tárgyakat (pl. pergamum, ancona, cortina, pulpitum corona) jelölő szavak, továbbá néhány érdekes képzés (pl. quaeritare, imperitare ; symmystae auriger, turriger, mirrifer) tűnik fel. Némelyiknek eredeti jelentését csak különleges szakmunkák segítségével tudtuk meghatározni. Verselés. A régi alapszöveg majdnem minden játékunkban prózában van írva." Ebben gyakran ritmikus sorvégek és rímek is felcsendülnek. Feltűnő, hogy a felhasznált liturgikus szövegekbe szívesen elegyítenek rímalkotó szavakat. Az így keletkezett qsszecsengés azonban legtöbbször csak asszonancia, ritkábban tiszta rím vagy betűrím. Így például : rutilât — demonstrat, quaerentes et dicentes, periti — vocati, puero — libro, thus — Deus, sumus — ferimus, vocentur — andientur, gentium — agnitum stb. A ritmikus sorvégek néha azt a gyanút keltik fel bennünk, mintha prózává alakított hexameterekről, vagy más klasszikus verssorokról volna szó. így például : duce requirunt, ad me vocate, inaudita ferentes, properando venite, quo signo didicistis 13 5 stb. A prózai hozzátételek később egyre ritkábbak lesznek. Csak az aprószentek és a pásztorok jelenetében tűnnek fel. Sok változatosságot hoznak játékaink verselésébe a különböző klasszikus versformákban írt betétek (himnuszok, sequentiák és énekek). Mivel ezek nem szerves részei a játékszövegnek, itt nem foglalkozhatunk velük. Több figyelmet érdemelnek szempontunkból a többé-kevésbbé szerves hexameteres bővítések. Tudjuk, hogy a IX—XI. század kolostori költői Vergilius hatása alatt fokozódó mértékben alkalmazták a hexametert és a pentametert. Közép- és végrímes változataik, az ú. n. leoninusok, 13 6 játékaink13 5 Bőven tárgyalja ezeket ANZ, i. m., 114-—-116.1. és MEYER , Fragmenta Hurana, 154—157. 1. 13 6 A «Versus leoninus» csak későbbi elnevezés. Du GANGE szerint (Glossarium, Y. k., 66.1., 2. h.) talán egy Leo nevü költőről nevezték el, aki VII. Lajos vagy Fülöp Ágost francia király idejében (XII. század) élt volna. Az is lehet, hogy Leonius, a híres párizsi kanonok tiszteletére nevezték el «Leonimer»-nek, «leoninusVnak ezt az elegáns verselési módot. Bárhogy is áll a dolog, annyi bizonyos, hogy rímes distichonokat már négy-öt évszázaddal korábban is
