Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre

Dr. Csóka J. Lajos: A magyar tudományosság megszervezésének kísérletei a XVIII. században

magába foglalta. Ezen jellegének kidomborítása végett 1743-ban meg is változtatták a nevét s azóta «Académie royale des sciences et belles-lettres de Prusse»-nek hívták.

1 Az említett francia, angol és porosz akadémiák mintájára a 18. században Nyugaton, sőt Oroszországban is kialakult a tudományos munka szervezete. Ennek a szervezetnek a célja nem csupán a tudományok szolgálata volt. A közintézményekké vált akadémiák tagjai a korszellem hatása alatt tudatosan törekedtek arra, hogy működésük gyakorlatias legyen, a köznek hasznára váljék. Eredményeiket az állam vagy közvetlenül igyekezett értékesíteni (pl. a hadi technikára, a történeti jogokra vonatkozókat), vagy a közigazgatás és közoktatás révén tette azokat az ország anyagi, illetőleg szellemi műveltségének részévé. Az akadémiák tekintélye ily módon az egyetemekével szemben nagyon megnövekedett. Az utóbbiakat csupán iskoláknak tekintették, az előbbieket pedig a tudomány fellegvárainak. Az akadémikusok magasan fölötte állottak az egyetemi tanároknak. Voltaire 1767-ben azt írta D'Alembert-nak, hogy vigyázzon, nehogy az egyetem valamelyik tagját felvegye az akadémiába.

2 Akkortájt fejtette ki a magyar származású híres csillagász, Hell Miksa is kora nézetét az akadémikusról és az egyetemi tanárról. Felfogása szerint az akadémikus szellemi alkatának szükséges kelléke az intuició, az invenció s a tudományos elmélyülésre való hajlam. Csakis ezek segítségével felelhet meg hivatásának, ami nem. más, mint új igazságok leleplezése, új felfedezések eszközlése a tudományok birodalmában. Az egyetemi tanár viszont már megfelel feladatának, ha ismeri tudományszakának állását, annak legújabb eredményeit, melyeket aztán közöl hallgatóságával. Ilyen értelemben az akadémiák tudós tagjai az egyetemi tanárok tanárai — professores professorum —-, mert a tanárok őtőlük tanulják azt, amire növendékeiket tanítják. Voltaire felfogásával szemben 1 A porosz tudományos akadémia ezen névváltoztatása nyilván mutatja ugyan a francia hatást, a tudományok összességének egy akadémiában való összefoglalása mégis a sajátos német gondolkozásmód megnyilatkozásának tekinthető. A német «Wissenschaft» ugyanis egyként jelenti a szellem- és * a természettudományokat, míg a francia elsősorban a tiszta és az alkalmazott mathematikát, az angol pedig a természettudományokat érti a «science» fogalmán. V. ö. Kornis Gyula : Tudomány és nemzet. Bpest. 1941. 10. 1. a Ch. Jourdain : Histoire de l'Université de Paris au 17. et 18. siècle. Paris, 1862—66. 436. 1.