Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre
Dr. Csóka J. Lajos: A magyar tudományosság megszervezésének kísérletei a XVIII. században
kai másfél éven át folytatott. Mire aztán befejezte működését, az országgyűlés feloszlott s javaslatait nem lehetett törvényerőre emelni és megvalósításáról gondoskodni. 1 Befejezés. .1 gráf Széchenyi István által megalapított Magyar Tudományos Akadémia jnás lett, mint aminek a tudományos akadémiákat eredetileg tervezték. Az országgyűlés feloszlatását követő emberöltő alatt a Monarchiát s így Magyarországot is a napoleoni háborúk, majd a reorganizáció kérdései foglalkoztatták. Csak azok után, az 1790 91-es országgyűlés folytatásának tekinthető 1825-ös országgyűlésen kerülhettek ismét szóba az ország kulturális kérdései. S tényleg ez a reformországgyűlés -— gróf Széchenyi Istvánnak nemes és tudatos gesztusa után — el is határozta a «Magyar Tudós Társaság» megalakítását, melynek tervét Révai elgondolása nyomán dolgozták ki és valósították meg. ° \ Egyévszázados küzdelem után így valósult meg a magyar tudományos akadémia eszméje. Amire azonban megvalósult, arra annyira megváltoztak a kulturális intézményekről, azok hivatásáról vallott felfogások, hogy a magyar akadémia is lényegében más lett, mint aminek az akadémiákat eredetileg tervezték. A 17. és 18. században az akadémiák tudományos munkaközösségek, a tudományos kutató munka szervezett és jól felszerelt műhelyei voltak. Rendes tagjaik hivatásszerűen foglalkoztak a tudományos kérdések megoldásával s ezért az akadémiák számukra megfelelő megélhetést biztosítottak. A '18. század óta azonban — mint már említettük — változás állott be ebben a tekintetben. A tudományos kutatómunkát és a tudósképzést az egyetemek is kezdték feladatuknak vallani. A legjelentősebb, az új irányt jelző lépés ezen a téren a berlini egyetem megalkotása volt 1810-ben. A berlini egyetem nemcsak az oktató munka legfelsőbb intézete lett, hanem 1 Mivel mi csak az egyetemes jellegű magyar tudományos törekvésekről szólunk, nem foglalkozunk a helyi s így az erdélyi mozgalmakkal sem. Ezek irányítói Bessenyeivel és Révaival egy időben gr. Batthyány Ignác erdélyi püspök s a marosvásárhelyi Aranka György voltak. Ez utóbbi «Erdélyi magyar nyelvművelő társaság»-ának történetét Rubinyi Mózes ismertette a Magyar Nyelvben. 1911, 148—153, 204—210. 1. Legújabban Jancsó Benedek írt róla : Erdély öröksége. VIII. köt. XIV—XVIII. 1.
