Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre
Dr. Csóka J. Lajos: A magyar tudományosság megszervezésének kísérletei a XVIII. században
Jyosan megállapított évi tiszteletdíjat akart biztosítani. A személyi és tárgyi (pl. a könyvtár) kiadások fedezésére olyan anyagi alapot tervezett, melynek bevétele a tanulmányi alap járulékából, a tehetősebb hazafiak adományaiból, főleg pedig az akadémiai nyomda jövedelméből állott volna. Az akadémiai eszme képviseletét Bessenyei elvonulása után szinte azonnal átvette Révai. Már 1784-ben élénk levelezést folytatott a «Társaság» érdekében s kérelmét I I . Józsefnek is előadta. 1 Tervét a németesítés és központosítás azon korszakában természesen nem lehetett megvalósítani, de azért fáradhatatlanul dolgozott rajta. Bessenyei «Jámbor Szándék»-át már 1788-ban sajtó alá rendezte s előszóval látta el. Alig halt meg aztán II. József, Bessenyei művét ki is adta, hogy bizonyítsa, hogy a magyarságnak egy régóta megoldásra váró problémáján dolgozik. De csakhamar saját tervét is elkészítette s jóváhagyás végett a helytartótanács elé terjesztette. Révai tervének tárgyalása huzamosabb időt vett igénybe. Az 1790. évi tárgyalások főbb mozzanatait a «Candidati erigendae eruditae Societatis Hungaricae et Ratio facti in ea promovenda progressus» c. 1791-ben megjelent nyomtatványában ő maga ismertette . Első iratában, 1790 jún. 28-án Révai Sándor Lipót főherceg protectorságát akarta megnyerni terve és társasága számára. Ám a helytartótanács a júl. 30-án tartott ülésén azt kívánta, hogy a terv részletesebb kidolgozását, illetőleg felülvizsgálását hozzáértő férfiak végezzék. A tanulmányi alap járulékával kapcsolatban megjegyezte, hogy az összefüggésben, áll az új tanulmányi rendszernek még ezután történő kidolgozásával. A társaság székházának kérdése szintén nehéz akkor, amikor még az egyes kormányhatóságok lakása sincs véglegesen biztosítva. Ezzel szemben vetette fel azt a gondolatot, hogy nem volna-e ajánlatosabb az egyetemi nyomdát akadémiaivá tenni s annak épületében az üléstermet és a könyvtárt is berendezni? 2 A helytartótanács a magyar kancellária útján aug. 6-án tett jelentést az ügyről II. Lipótnak. Révai terve így került az államtanács elé, ahol azt hitték, hogy már egy megalakult társaság kéri az uralkodó jóváhagyását. Ezért •— Izdenczy javas1A társaság terve sokszor szerepel már 1784—85-ben Révainak Paintner Mihályhoz írt leveleiben is. Ezeket Récsey Viktor adta ki : Irodalomtört. Közi. 1898. Planum erigendae eruditae societatis Hungáriáé alterum elaboratius 9. lapján írta Révai, hogy kéziratos planuma «iam anno 1784 ipso augustissimo Imperátori .Tosepho II. humillime porrectum est». 2 Str. 1790 : 2411. v. ö. Candidati . . . 94—95. 1.