Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre
Dr. Csóka J. Lajos: A magyar tudományosság megszervezésének kísérletei a XVIII. században
IV. A magyar nyelv és műveltség. A faj és nyelv kapcsolata. Bessenyei György röpiratai és Hazafiúi Magyar Társaság-a. Révai Miklós küzdelmei a Magyar Tudós Társaság felállítása érdekében. Ha visszatekintünk arra az ismertetett szellemi mozgalomra, melynek célja a magyar tudományosság megszervezése volt, akkor láthatjuk, hogy az állam- és hon ismertetéssel, a tudományok ápolásával és a műveltség fejlesztésével annak mindegyik képviselője a haza javát kívánta szolgálni. A magyar haza javának a szolgálata azonban nem volt teljesen azonos a magyar faj érdekeinek a védelmével. Ennek magyarázatát abban találhatjuk, hogy azok a személyek, akiknek nevét ezzel a mozgalommal kapcsolatban említettük, a magyar haza fiai voltak ugyan, de nagyrészt nem a magyar faj gyermekei, így Bél Mátyás, Kollár Ádám, Hell Miksa. Nem mondjuk azt, hogy ők a magyar faj ellenségei voltak, de bizonyos, hogy a magyar faj sajátos igényeit nem érezték s így azokat nem is képviselhették. 1 A következőkben velük szemben már olyan férfiakat látunk ennek a mozgalomnak az élén, akik a magyar faj szülöttei voltak s akik minden törekvésüket nemcsak a magyar haza, de egyúttal a magyar faj szolgálatába is állították, ftt főleg Bessenyei Györgyre és Révai Miklósra gondolunk., Az általuk tervezett tudós társaságban a magyar nyelv kifejlesztésének már elsőrendű szerepet szántak, mert jól tudták, hogy magyar fajuk fennmaradása és megerősödése szoros kapcsolatban áll a magyar nyelv ügyével. Ebben, az összefüggésben is jelentős szerepet játszott Bessenyei György, mert ő volt az, aki, mihelyt észrevette, hogy a nemzeti művelődés vágyait az újjászervezett egyetem sem fogja kielégíteni, ismét előtérbe állította az akadémiaalapítás régóta vajúdó kérdését. Az őt annyira jellemző lelkesedéssel és kitartással éveken át agitált az Académie Française célkitűzését követő magyar tudományos társaság érdekében. Az 1779-ben megjelent «Holmi»-jában 1 Toldy Ferenc (i. m. 81.1.) Bél Mátyásnak szánt oldalvágásnak tartotta Bod Péternek azt a kívánságát, hogy az elkészítendő nyelvtant «ne csinálná tót, vagy más nemzetből való, hanem a ki gyermekségében is magyarok között nevelkedett». Kazinczy Ferenc pedig azt állította, hogy Kollárt, a «tót Sokratest a koncz miatt nem lehetett állhatatosan megnyerni a jó részére». Váczy János : Kazinczy levelezése, VII. 539. 1.
