Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre

Dr. Csóka J. Lajos: A magyar tudományosság megszervezésének kísérletei a XVIII. században

fejleszteni, előrevinni nem lehet.

1 A munka sikeressége megkívánja továbbá azt is, hogy az akadémikusok között — akárcsak a 17. századi francia és angol tudós körökben — barátságos egyetértés legyen. Ezért akarta Hell, hogy a tagok a választásra jogosultak 2'

3 többségének szavazatával, ne pedig az uralkodó kinevezésével jussanak az akadémiába. A tagokat egyébként ő is a szokásos 4 (honorair, pensionnaire, associé, élève) csoportba osztotta. Tervezete szerint az akadémia élén az uralkodó mint protektor által az államminiszterek közül kinevezett elnök áll ; a tudományos és adminisztratív munka irányítását azonban az évenként sorra kerülő osztály fizetéses, azaz rendes tagjai közül 2/

s többséggel megválasztott másodelnök (vicepraeses) végzi. A tudományos munka eszközlésére mindegyik osztálynak 3 rendes, 2—3 meghívott és ugyanannyi növendék tagja lesz. Az elsők akikhez még a titkár, könyvtáros és pénztáros csatlakozik — ezért rendszeres fizetést kapnak, az utóbbiaknak viszont kilátásuk van arra, liogy idővel az előbbiek állását elnyerik. Munkásságuk sikerét szolgál ja a 2—3 rézmetsző, 2 rajzoló és 1 térképész alkalmazása és a könyvnyomda üzembe helyezése is. A legfontosabb kérdés azonban a tudományos akadémia anyagi alapja volt. Hell Miksa nem gondolt közvetlen állami támogatásra, inkább más megoldást keresett. A legmegfelelőbbnek a nagy példányszámban, sokféle alakban megjelenő kalendáriumok jövedelmének felhasználását tartotta. Erre nem egy külföldi akadémia mutatott már példát s ő maga is közeli kapcsolatban állott a Monarchia kalendárium-ügyével. Amikor ugyanis 1755-ben megnyerte a «Hofastronom» állását, akkor egyben megbízták a kalendáriumok felügyeletével is. Hell Miksának a bécsi tudományos akadémiára vonatkozó 1 . . . Ziel und Endzweck einer gelehrter Gesellschaft ist : die Wissenschaften auf einen höheren Grad und höhere Stufe zu bringen ; dieses Ziel erreichet die Gesellschaft durch neue Erfindungen und Entdeckungen in den Wissenschaften, die noch nicht existiren, durch neue Zusätze der zwar erfundenen, aber noch nicht genugsam ausgearbeiteten Materien, durch Entdeckungen, Erklärungen und Verbesserungen der Irrthümer, die noch in gewissen Materien der Wissenschaften enthalten sind. Daraus folget, daß ein Gelehrter, wenn er auch vom Grunde aus alles gelesen, alles weiss, was zu seinem Fache der Wissenschaft, welche er profitirt, gehöret, erfunden worden ist, dennoch kein taugliches, kein fähiges Subject seye, um ein mitarbeitendes Mitglied einer gelehrten Gesellschaft zu werden, wenn er zugleich keinen Erfindungs- und Beobachtungsgeist besitzet, r. o. 67—8. 1.