Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre

Dr. Csóka J. Lajos: A magyar tudományosság megszervezésének kísérletei a XVIII. században

jelzéssel magáévá tette Binder felfogását s a javaslatot «reponatur» meghagyással «ad acta» tétette.

1 Az ügy azonban — a rendes gyakorlattól eltérően — ezzel mégsem volt végérvényesen elintézve. Igaz, hogy nem került sem az udvari tanulmányi bizottság, sem a magyar kancellária elé, Mária Terézia mégis — nem tudjuk, kinek a befolyása következtében — magánúton kikérte még valakinek a véleményét. Az illető, aki katolikus magyarnak látszik, szintén névtelenül nyújtotta be véleményét, mely szerint az Academia Augusta tervének megvalósítását ő sem tartotta ajánlatosnak. Kifejtette beadványában, hogy a szerző felfogása szerint az iskolát elhagyó magyar ifjúság hamarosan elfelejti az ott tanult helyes elveket s azok helyett a káros előítéleteket teszi magáévá ; az állampolgárok helyes gondolkozásmódjának fejlesztése és biztosítása végett volna szükség a tudományos akadémiára. Ámde -— folytatta beadványában — a tudományos akadémiákat a már kész tudósok foglalkoztatására, nem pedig az ifjúság nevelése céljából szokás alapítani. Csupán katolikus magyarokból azonban egyébként sem lehetne egyelőre megalapítani az akadémiát — a többnyire külföldi (főleg német, angol és holland) egyetemeken iskolázott s így sokszor veszedelmes tanokat hirdető protestáns és idegen tagok felvételét pedig nem tartja ajánlatosnak. De az anyagi kérdések tekintetében is voltak nehézségei. Felfogása szerint ilyen célokra nem szabad annyira igénybe venni a kincstár erejét s még kevésbbé lehet egyházi jövedelmeket felhasználni olyan intézmény céljaira, melynek rendeltetése teljesen világi vonatkozású. A terv szerzőjével szemben -— miként Stupan államtanácsos is — rámutatott arra, hogy a magyar vezetőréteg nevelését célszerűbben eszközölhetné az újjászervezett nagyszombati egyetem s az akadémiát is meg lehet alakítani majd akkor, ha az egyetem már megfelelő számú magyar tudóst képezett ki. Ám ha már most lehetne és kellene megalakítani az akadémiát — folytatta fejtegetését a névtelen —, ő akkor a kifejezetten «tudományos» akadémia mellett döntene, melyben a matematika, fizika, közgazdaság (föld-, bányamüvelés stb.) tudósai dolgoznának.

2 1 U. o. 2 A névtelen ellenérvei : 1. Der Endzweck von derley gelehrten Gesellschaften ist vielmehr denen schon wirklich gelehrten zur werkthätigen Anwendung ihrer talenten die Bahn zu eröfnen, als die Jugend zu bilden. 2. In Ilungarn, nahmentlich unter den Katholischen, wird die Anzahl Gelehrten *