Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre
Dr. Csóka J. Lajos: A magyar tudományosság megszervezésének kísérletei a XVIII. században
Az Académie Française példájára az Academia Augusta tervezője is kivánta, hogy az uralkodó nevezzen ki egy magasállású férfiút az akadémia protektorává, aki fenntartja a kapcsolatot az uralkodó és az akadémia között. A tagok számára vonatkozólag még nem tett részletes javaslatot, de azt kérte, hogy a katolikus és protestáns magyarokon kívül -— legalább is kezdetben — lehessenek külföldi tagjai is, akik megadják az akadémia működésének a szükséges lendületet. A tagok egyébként itt is a szokásos négy —tiszteletbeli, fizetéses, meghívott, növendék — csoportra oszlanak. A fizetéses, vagyis a rendes tagok közül választanak egy közös igazgatót és titkárt és minden osztály számára egy-egy kancellárt. Anyagi vonatkozásokban szintén nagyvonalú javaslata volt. a szerzőnek. Ajánlotta, hogy amint az akkor újjászervezett nagyszombati egyetem megkapta az egykori bencés apátság, Földvár birtokait, úgy biztosítsák a széplaki és szekszárdi — szintén egykori bencés — apátságok jövedelmét az akadémia céljaira. Ez a kb. évi 20 ezer forintnyi jövedelem elég lesz az akadémia pozsonyi székházának megszerzésére s fenntartására, a tagok fizetésére, a növendékek ösztöndíjának biztosítására, a könyvtár és más szükséges eszközök beszerzésére. Amilyen, nagyszabásúan tervezte meg a szerző az Academia Augusta kereteit, époly eredeti módon igyekezett megindokolni felállításának hasznos, sőt szükséges voltát. Jól tudta, hogy minden akadémiának a hivatása az ország szellemi és anyagi műveltségének emelése, boldogulásának a támogatása ; tudta, hogy annak közhasznú intézménynek kell lennie. S indokolásában mégsem ezeket a mindenki által ismert és helyeselt szempontokat domborította ki, hanem a nemzetnevelés szempontjából való hasznosságát. A felállítás szükségességét történeti visszapillantással s a jövő feladataira való utalással igyekezett bizonyítani — s bizony nem nagy sikerrel. 1 A tervezet ellenzői, mint majd látni fogjuk, könnyen meg tudták cáfolni az érveit. A túlságosan is részletezőnek minősített bevezetés gondolatmenete a következő volt. Az állampolgárok kötelessége az állam anderer Nation mehr emporkommen wird und hiebey Völcker, die mit einander in Commerce stehen, sich unumgänglich unter sich einvernehmen und so mit einander verstehen müssen. U. o. 1 «Az Academia Augustát tervező Emlékirat indokoló Bevezetését» kiadta Toldy, i. m. 107—124. 1.