Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre

Dr. Csóka J. Lajos: A magyar tudományosság megszervezésének kísérletei a XVIII. században

burg-monarchia a század hatvanas éveitől kezdve építette ki legfőbb tanácsadó szervét, az államtanácsot és a szellemi élet irányítására hivatott udvari tanulmányi bizottságot. A központosítás elvei alapján ezek elé került véleményezés végett minden, az uralkodóhoz felterjesztett ügy s az uralkodó rendszerint ezek javaslata alapján döntötte el a kérdéseket. Ez a korszak jelentős alkotmányjogi változásokat igyekezett eszközölni, de ebben a törekvés ben kemény ellenállásra talált a rendiség évszázados felfogásában. Az abszolutizmus hívei különböző módokon kívánták elhárítani az akadályokat. Az államtanács egyik higgadt, okos tagja, Borié báró 1768-ban nyíltan kijelentette, hogy ő ebben a tekintetben sokkal több eredményt vár az új szellemnek megfelelő, tervszerű neveléstől, mint a hatalmi kényszereszközök alkalmazásától. Világosan látták, hogy az abszolutizmus állampolitikája a régitől eltérő nevelést kíván.

1 Ehhez a felfogáshoz csatlakozott az az ismeretlen magyar is, aki a legnagyobbszabású magyar akadémia tervezetének megvalósítását éppen ebből a szempontból tartotta kívánatosnak. 1771 elején került Mária Terézia elé egy irat, melynek a címe «AUerunterthänigst-unvorgreiflichster Vorschlag zu Errichtung einer Academie oder Gelehrter Gesellschaft zu Pressburg in Hungarn» volt.

2 A névtelenül szereplő szerző, kinek személyazonosságát még nem sikerült megállapítani, Pozsonyban nagy magyar tudományos akadémiát kívánt alapítani, melynek számára az nAcademia Augusta» nevet javasolta.

3 A szerző tanulmányozta a külÖn1 Egy birtokjogi kérdéssel kapcsolatban írta Borié : Die Hauptursache beruhet in dem, weilen keine Universitäten und keine Lehren in Ungarn bestehen, welche die Rechte des Königs lehren, —- diese Lehren würken weit mehr, als eine öffentliche Gewalt. Str. 1768 : 1770. Borié, Festetich Pál és Kollár ide vonatkozó felfogására 1. Csóka J. Lajos : Kollár Ä. F. hatása az államtanács magy. kamerális tárgyalásaira. (A gr. Klebelsberg Kunó Magy. Történetkutató Intézet Évkönyve, V. évf.) 166—167. í. és Ember Győző : Magyarország és az államtanács első tagjai. Századok, 1935. évi Pótfüzete. 611—617. 1. 2 Orsz. Levéltár, Cane. Hung. Palffyana, Fasc 18. nr. 29. és Str. 1771 : 900. 3 Ezzel az akadémiaalapítási kísérlettel részletesen foglalkozott Toldy i. művében (88—106, 1.). Szerzőként gondolt Kollárra, Tersztyánszkyra és gr. Teleki Józsefre, de mindegyikkel szemben olyan ellenérveket talált, hogy kijelentette, hogy a szerzőt «még sejteni sem bírja». Egy emberöltő multán Fináczy foglalkozott ismét a szerzőség kérdésével (Századok, 1904, 369—372. 1.) s ö úgy látta, hogy a legnagyobb valószínűséggel Tersztyánszkyt tarthatjuk