Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre

Dr. Sárközy Pál: A körmérés

pontok mindenütt sűrűn fordulnak elő és az y — e

x görbe mégis ezek kikerülésével vonul. Hasonlót mondhatunk az y — In x görbéről is. 3. Az y = sin x vonal is csak a (0, 0) algebrai ponton halad át, míg a többi pontja nem algebrai pont. A görbe egyenlete írható e

i

x— e~

i

x — 2 i y = 0 Lindemann tétele szerint x és y nem lehetnek algebrai számok. Felhasznált irodalom. W. R. Ball: Récréations mathématiques. II. 1908, Paris. Berzolari—Vivanti—Gigli: Enciclopedia delle matem. element.. I, 1—2, II, 1—2. 1930—38. Milano. E. Beutel: Die Quadratur des Kreises. 1913. Leipzig. H. Dörrie: Triumph der Mathematik. 1933, Breslau. F. Enriques: Questioni riguardanti le matemat. element. I, 1—2, II, III. 1925—28. Bologna. G. Hessenberg: Transzendenz non e und n. 1912. Leipzig. K. Kommereil: Das Grenzgebiet der element. und höher. Mathematik. 1936. Leipzig. Kiirschák J.: A körmérés története és elmélete. Matematikai és Fizikai Lapok. I—

III. 1892—94. F. Rudio: Archimedes, Huygens, Lambert, Legendre. 1892. Leipzig. H. Schubert: Mathematische Mussestunden. III. 1909. Leipzig. J. Tropjke

—Vogel: Geschichte der Elementar

—Mathematik. IV. 1940. Berlin. Th. Vahlen: Konstruktionen und Approximationen. 1911. Leipzig. H. Weber

—Epstein: Arithmetik, Algebra und Analysis. 1922. Leipzig. H. Weber

—Wellstein

: Encyklopädie der element. Geometrie. 1907. Leipzig.