Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre

Dr. Sámson Edgár: Fejezetek d. z képzős gyakorító igéinkből

XXXVII, 17). A nyelvújítás kora költőinek valóban sokszor tol­lúkra került az -adoz képző (Bajza ezeket is -z képzős igéknek nevezi). Ha például Kisfaludy Károly (őt Bajza nem említi) költeményeit olvasgatjuk, sokszor találkozunk ilyen képzős igékkel. A századforduló íróinak nyelvéből Gárdonyié tűnik ki az -adoz képző kedvelésével. Ez a képző, mint már említettük, álta­lános ugyan az egész mai magyar irodalomban, de észrevehető, hogy a népnyelvhez közelebb álló írók szívesebben használják, mint a város nyelvéből élők, hogy az -ad-^-oz vagy -adoz képző­ben rejlő kifejelő árnyalatot felhasználják nyelvük élénkítésére. Képzőnk jelentésmódosító erejét nem nehéz szemléltetnünk, ha az ilyen alakpárokra gondolunk: szakad~ szakadoz (ruha), árad ~ áradozik ('lelkesedik' jelentésben csak a másodikat használ­hatjuk), hasad ~ hasadozik (nyelvünk világosan érzi a különbséget «A Duna jege meghasadt» és «A Duna jege meghasadozott» mondatok között). Ha tehát a nyelv szabatos akar lenni, sokszor rászorul erre a képzőre. Mellékesen még azt is megjegyezzük, hogy az -adoz képzőbe foglalt -oz, igekötővel is helyettesíthető a jelentés meg­változtatásának kockázata nélkül: elmaradoz~ el-elmarad. Vannak olyan -ad képzős igék, amelyeknek nincs -ad4--oz képzős változatuk. Földrajzi áttekintés: XII. fejezet. Az -ad-\--oz és -adoz képzővel kapcsolatban a népnyelv nem mutat közel sem olyan elkülönüléseket, mint azt a -dos stb. kép­zőnél láttuk. Az egész magyar nyelvterület minden vidékéről vannak rá példáink. Ügy látjuk, hogy tüzetesebb nyelvjárási vizs­gálatok sem lepnek meg bennünket váratlan eredményekkel. Ha egy-egy nyelvjárásban olyan szavak tűnnek fel, amelyek más vidé­keken ismeretlenek (pl. muladoz a Szamoshátról), ez csak azt bizo­nyítja, hogy itt is, amott is alkotnak új igéket ezzel a közkeletű képzővel. Hullámzásokat természetesen itt is észlelhetünk, akár­csak az irodalmi nyelvben. A más nyelvjárásterületeken szétszór­tan előforduló adatokat a Székelyföldön tömegesen találjuk meg. Ez a tény karöltve azzal, hogy itt több másutt nem járatos -adoz képzős ige is van, a képző nagyobbfokú kedveltségére vall. Végül megemlítjük azt, hogy bőséges adattárunk nem teljes. Nagyobb adatolásra azért nem törekedtünk, mert a felsorolt ada­A pannonhalmi főapátsági főiskoía évkönyve. 10

Next

/
Thumbnails
Contents