Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre

Dr. Sámson Edgár: Fejezetek d. z képzős gyakorító igéinkből

lehet látni őket, de hangjukról felismeri a madarakat ismerő ember a darvakat.)» Kecskemét (Szűcs István Nyr. XXXIII, 419) | darvadozás 'sötétben való beszélgetés' Kecskemét (ua. Nyr. XXXIV, 222) I ~ 'csoportban beszélgetni' Balatonkeresztúr Somogy m. (Nyr. XLII, 142) I darvadozik, a részegség kifejezései közt említi Lehr A. (MNy. VII, 43). — Gyak.: Mészöly (MNy V, 1—8): -doz képzővel. Alapszava szerinte a daru névszó. Összeveti a sorvadoz, hervadoz igékkel. — Az EtSz. (i.h.) szerint eredete ismeretlen ; CzF. véleményét, amely szerint a daru szóval függ össze, helytelennek bélyegzi. Összeveti azonban darvag 1. 'lebzsel, tétlenkedik'; 2. 'cseveg, tereferél' és hideg darvaszt, hideg darvazgat — borzongat igékkel. — Mészöly fejtegetése tetszetős, de nem meggyőző. A daru fgr. főnévből alakulhatott ugyan darvadoz, hiszen az ugyancsak v tövű s egyúttal fgr. harnú főnévből is alakult hamvadoz (az első adatot a nyelvújítás korában találunk rája). De mindjárt meg kell említenünk azt is, hogy a hamvadoz mellett hamvad igealak is van, a darvadoz mellől azonban hiányzik e megfelelő alak. Mészölynek Miskolczi Gáspár Jeles Vadkert-jéből említett bizonyítékai akkor volnának egészen meggyőzők, ha magának az állatnak a nevét használná az író az állat tulajdonságának kifejezésére, nem pedig hangutánzó szót. A darvadozró\ ugyanis Mészöly azt állítja, hogy magából az állatnévből képzett ige. Mészöly szófejtésének az alapja a darvak sötétben, csoportban való beszélgetése. Ha tehát emberről mondjuk, hogy darvadozik. akkor ott is & sötétben, csoportban való beszélgetésnek kell kidomborodnia. Márpedig úgylátszik, hogy ez a darvadozik igének lézeng, lebzsel, gubbaszkodik-íele alapjelentésének egy alkalmazott jelentése. — Sokkal elfogadhatóbbnak látszik az EtSz. szófejtése, amely szerint a darvadozik a darvag 'lebzsel, tétlenkedik ; cseveg, tereferél' igével fakadt egy tőről. Sőt az EtSz. még a «hideg darvaszt, hideg darvagat: borzongat» (Hajdúnádudvar; Nyr. XXXVII, 374) igéket is összeveti a darvadozik igével. így egyeznék azokkal az igékkel, amelyek ben -ag ~-adoz megfelelés van (hajlag~ hajladoz stb. vö. EgyszGy. 128—31). — Az ige elterjedése viszont Mészöly mellett bizonyít, mert a közölt adatokból arra következtethetünk, hogy az előfordulás területei jobban síksági vidékekre esnek, ahol a réti élet valóban virágozhatott. — A darvag igére csak a Csallóközből van adatunk, viszont a darvadoz ott nem fordul elő szógyűjteményeink tanúsága szerint. Éppen ezért nagyon merész dolog a darvag igét a daru főnévvel kapcsolatba hozni — bár, mint néhány sorral följebb láttuk, ez a föltevés tetszetős —, annál is inkább, mert külön-