Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre

Dr. Csóka J. Lajos: A magyar tudományosság megszervezésének kísérletei a XVIII. században

Lajossal, a későbbi kancellárral, majd nádorral kívánta be­tölteni. 1 j Germeten tervezetéről egyébként semmi többet nem mon­danak forrásaink. Megnyerte-e gondolata számára a helytartó pártfogását, az uralkodó elé terjesztette-e azt, vagy mindebben megakadályozta hirtelen halála? — nem tudjuk. Az eddig mondottak alapján is láthatjuk, hogy III. Károly uralkodásának utolsó évtizedében már olyan rendezett és kiegyen­súlyozott közállapotok voltak hazánkban, hogy gondolni lehetett a sokáig háttérbe szorított kulturális igények kielégítésére is. Egymásután jelentkeztek olyan férfiak, akik Magyarország szel­lemi és anyagi műveltségének emelésére tudós társaságot igyekez­tek szervezni. Érdekes, hogy ezen tervezgetések közepette ismé­telten felmerült gróf Batthyány Lajos neve. Ügy látszik, akkortájl ő volt az az előkelő állásban lévő magyar főúr, akitől a tudományos törekvések és a nemzeti műveltség fellendítése céljára a legtöbb támogatást remélték. Erről tanúskodik az a hazai és külföldi iskolákon kiválóan képzett Szilágyi Sámuel is, aki III. Károly uralkodásának vége felé Bécsben élt mint a hazai reformátusok kancelláriai ügyvivője. Ügy látszik, a kancellária révén jutott közeli kapcsolatba a Batthyány-családdal s ezt a kapcsolatát akarta felhasználni 1740-ben a magyar tudós társaság létrehozása javára. Hihetjük, hogy Batthyány Lajos támogatása következté­ben volt is kilátása sikerre, de tervezgetését a kedvezőtlen külső körülmények mégis már csírájában meghiúsították. 1763-ban írta Kollár Ádámnak, aki akkor szintén olyan tervekkel foglalkozott : «a Palatínus és Feldmarschal Groff Bottjáni nagyobbik fiai, mikor scholájokat végezték volna, me stimulante hasonlo intentioval voltak, accedálván Palatinus ur ő Exce(llentia)ja maga is az inten­tiora, de a szegény Tsászár halála és azt követő hadakozások ezeket, mind meg gátolták». 2 1 Toldy i. m. 80. I. — A tervező nevét Toldy forrása Germethe, Emberé Germetten, a kir. könyvek Germeten alakban tartották fenn. a Orsz. Levéltár, Collect. Dipl. folio 25/114. 121. 1. — Amikor több magyar úr ösztönzésére a bécsi Daniel de Gran, 1755-ben elkészítette annak a magyar művészeti akadémiának a tervezetét, melynek célja a magyar ifjaknak a művészetben és az építészetben való kiképzése volt: tervének pártfogását ő is gróf Batthyány Lajostól remélte, «weillen dem­nach Ewer Hochgräfl. Excellenz lobwürdigster Eyffer vor die wohlfart dero Vatterland mir bestens bekandt» ist. — Kapossy János: A magyar művészeti akadémia terve. Levéltári Közlemények, 1940/41. 348. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents