Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre

Dr. Sámson Edgár: Fejezetek d. z képzős gyakorító igéinkből

(akad ~ akadoz). A -d is meg a -z is finnugor gyakorító képzőnek ismert szóalkotó elem. Ezekkel az igékkel szemben rendelkezünk olyan igékkel is, amelyeknek -ad végű önálló alapszavuk nincs (pl. hulladoz). Ez utóbbiakban semmi kétségünk sem lehet aziránt, hogy -adoz képzővel van dolgunk. Ezeknek a kialakulását csakis az magyarázza, hogy a fakadoz-félékből a nyelvérzék a -doz képzőt a tővéghangzóval együtt elvonta, és -adoz végződéssel alkotott új szavakat. Az -adoz képző kialakulásának kellő megvilágítására először -ad-\--oz képzős igéket tárgyalunk, bár ezeket már az egyszerű gyakorító képzős igékkel kapcsolatban vizsgáltuk. (Az elmondottakkal kapcsolatban vö. EgyszGy. 55—63, 83—-85). Abból, hogy az -adoz képzős igék nyelvtörténeti korunk elején mindjárt nem tűnnek fel tömegesebben, arra a következtetésre juthatunk, hogy az -adoz végződést csak az -ad-\--oz képzők összevonása után érezték egységes képzőnek. Ebből visszakövetkeztetve a tisztán elváló -ad-\--oz képzős igéket nyelvtörténeti korunk elején egyszerű képzős igéknek kell vennünk. Ebbe a csoportba tehát olyan igéket sorolunk, amelyek -adoz végűek ugyan, de rendelkeznek -ad végű alakkal is. Ezek az adatok előfordulásuk szerint majdnem kivétel nélkül a régi nyelvre esnek, és mennél jobban közelgünk a XIX. századhoz, annál inkább fogynak. Ennek az ellenkezőjét mutatják azok az -adoz végű igék, amelyek mellett -ad végű vagy elő sem kerül, vagy pedig mesterséges alkotás. Ez a tény is igazolja, hogy különbséget kell tennünk -ad-\--oz és -adoz képzős igék között. Az ide csoportosított igékről azonban korántsem akarjuk azt állítani, hogy kivétel nélkül -ad-\--oz képzősek. A XVI. századtól kezdve lesznek közöttük olyanok is, amelyek az akkor már eleven -adoz képző hatására keletkeztek. Nem kell ugyanis eleve feltennünk azt, hogy minden -ad képzős igének fel kell vennie az -oz képzőt is, mert az -adoz az -ad végzet figyelmen kívül hagyásával is keletkezhetett. Ezért meg kell engednünk, hogy az e csoportba összefoglalt igék között lehetnek olyanok is, amelyek az -adoz képző hatására keletkeztek. Ezt azonban az egyes esetekre nem igen lehet eldönteni. Tehát az ide sorolt igék látszatra -ad-{--oz képzősek ugyan, de a XVI—XVII. századtól kezdve egyik-másik az -adoz képző hatásának is köszönheti létét. Ezeknek az igéknek korábbi rétege -ad-\--oz képzős, a későbbiben lehelnek -adoz képzősek is. Az ide sorolt igék a XI. fejezet 42 cikkében vannak részletesen tárgyalva.