Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre
Dr. Sámson Edgár: Fejezetek d. z képzős gyakorító igéinkből
A Csángó Szótár pedig dölled igét nem közöl, tehát a dölledez alakot az -edez csoporthoz kell sorolnunk. Hogy az -edez képző a csángóknál megvan, arra vö. a bőgedez igét. 3. esedez. — esedezik 'hulldogál, hulladozik' «Nem* esett az esőü, mikor a búzát hörtá-tok? — E-sedezed biz : a» (SzhSz.). — Fgr. (NyH. 7). Vö. esik JókK. (NySz.) ; esedëz az -edëz-nél, egyéb gyak. vö. EgyszGy. — Az esedez 'hulldogál' jelentése világos bizonyíték a mellett, hogy az es- igéből lett -edez képzővel. 4. töredez. — kitöredezik 'lassankint kitörik' (pl. a fésű foga) (SzhSz.). — Vö. tör KT. ; töredez az -edëz-nél, tördes (MNy. XXXVII, 311) ; egyéb gyak. vö. EgyszGy. VIII. •kend-f--ez. 1. fecskendez. — fecskendezik 'fecseg, gyakran fröccsen', befrecskendez 'bespritzen' (SzhSz.). — Hangutánzó (EtSz. II, 171). Vö. fecskendezik XVII. sz. (NySz.) ; egyéb gyak. vö. EgyszGy. — Megjegyzendő, hogy a SzhSz. fecskend igét nem közöl. Földrajzi áttekintés: V—VIII. fejezet. Olyan -dez képzős igéket, amelyeknél a képző az alapszótól tisztán elválik, csupán az észak-moldvai csángók nyelvjárásából ismerünk. A Szamosháton előforduló repdez igében ugyanis a -dez képző más származékokból elvonható alapszóval áll szemben. Szerte az egész magyar nyelvterületen ismeretes kérdez igének az e-ző nyelvjárásokban kérdez felel meg. Előfordul tehát így az e-ző Szamosháton és a csángóknál is. Ennek az igének mindkét alakját elemezhetjük rez, ëz vagy -dez, -dëz képzővel is, mert van kérd igénk is. Ha nyelvtörténetileg vizsgáljuk a dolgot, akkor kérd + 'ë'z lesz az elemzés eredménye, ha pedig a mai nyelvérzék elemző érzékére támaszkodunk, akkor kér-d'e'z. Ennek az oka nyílván az, hogy az alapszótól élesen elváló d'ë'z képzős igékkel szemben alig találunk -d végű alapszóból alakult -d-\(&z képzős igéket (Vö. EgyszGy. 90—91). Itt természetesen nem gondolunk a nagyobbszámú -ed-\Jë'z végű igére. A kérd'ë'z ige jelentése közelebb van ugyan a kérd-hez, mint a kér-hez, de a nyelvérzékre itt inkább hat az alakrendszerbe való beleillesztés, mint a jelentésbeli kapcsolat. Ugyancsak -ez, dez képzősnek fogható fel a kendez ige is.
