Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre

Dr. Sámson Edgár: Fejezetek d. z képzős gyakorító igéinkből

Népnyelv. 2. hágdaz. — hágdaz

1 'unaufhörlich steigen, klettern' (CsóSz. 51). — Gyak.: CsóSz. i. h. — Ugor (NyH.

7). Vö. hág JókK. (NySz.) ; hágdos (MNy. XXXVII, 313), hágdoz a -doz-nál, hágcsó EgyszGy. 115. 3. harapdaz. — hàrâbdâz 'hier und da (öfters)beissen' (CsóSz. 54). — Vö. harap XVI. sz. (NySz.) ; harapdos (MNy. XXXVII, 317), harapcloz a -rfos-nál ; egyéb gyak. EgyszGy. 25, 115 ; harapózó Haller III, 125 (Nyr. XL. 454) ; 1724 : beleharapozik (Nyr. XLII, 160). II. -ad-J- -az.

2 Molnár Albertból van egy példánk az -ad-\--az képzőre. (Vö. EgyszGy. 126). XVII. sz. és népnyelv. 1. ragadaz. —Ragadazoc 'Praedor, Rapio' MA. (1616., 1621 )| ragadás 'ragadoz, kleben, sich an jmd anhängen' (CsóSz 119). — Vö. ragad BesztSzj. (Bárczi) ; ragadoz az -ad-}--oz-n'k\

: egyéb gyak. vö. EgyszGy. Népnyelv. 2. akadaz. —- àkàdàz 'akadoz, (oft) stecken od. hängen bleiben' (CsóSz. 4). — Vö. akad XV. sz. (NySz.), szárm. 1252. (MNy. XVIII, 33 ; EgyszGy. 56) ; akadoz az -ad-\~-02-nál ; egyéb gyak. vö. EgyszGy. 3. szakadaz. — sàkàdàz 'szakadozik, wiederholt zerreissen' <intr.) (z. B. der Strick) (CsóSz. 125). — Fgr. (NyH.

7). Vö. szakad szárm. 1055. (OklSz.) ; szakadoz az -ad-\r-oz-nk\ ; EgyszGy. III. -ud+-az. Népnyelv. 1. hazudaz. — hezudáz 'hazudozik' (CsóSz. 58). —

Vö. hazudik XV. sz. (NySz.) ; hazudozik EgyszGy. 86 ; egyéb szárm. vö. EgyszGy. 199. 1 A 5 betűjellel visszaadott hang kedvéért nem állítunk fel új csoportot, mert a z és a közmagyar s között nincs oly különbség, ami azt megokolná. Vö. HORGER MNyj. 64. pont, és LAZICZIUS NyK. XLVIII, 175—176.1. jegyzet. 2 Az -ad+-az, -adaz stb. képzésekre való felosztás megokolását alább, aaz -d-|--0£, -adóz képzők tárgyalásánál fejtjük ki.