Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre
Dr. Csóka J. Lajos: A magyar tudományosság megszervezésének kísérletei a XVIII. században
A tudós társaság eszméjének ezen első hazai jelentkezése után szinte egymást érték a század folyamán a különböző személyektől indított, de lényegileg azonos célra törő próbálkozások. Ezek első csoportját azok alkotják, melyek vezérgondolata az államr illetőleg a honismertetés megszervezése volt. A részletes anyaggyűjtésen alapuló ezen munka szükségességének eszméjét a német (hallei, jenai) egyetemek kezdték hangoztatni s onnét jutott át hazánkba. Ez az állam- és honismertetés a 18. század tudományos törekvéseinek époly jellegzetes vonása volt, mint napjaink «magyarságtudományba vagy «Deutschkunde»-ja. A cél az illető állam politikai, történeti, földrajzi, gazdasági viszonyainak a megismerése és megismertetése volt, hogy ezen alapon rámutathassanak azokri az utakra-módokra, melyeken a század nagy eszméjét, a «közjó» munkálását megvalósíthatják. Ezeknek a törekvéseknek erőteljes hazai képviselője a Halléban képzett kiváló tudós, Bél Mátyás volt. Munkásságának hatalmas tervezetét 1723-ban nyomtatásban is megjelentette. Célját, hazája megismertetését, közigazgatási egységenként, vármegyénként kívánta megvalósítani. Ehhez természetesen nagyszabású anyaggyűjtésre volt szükség, amit egy ember el nem végezhetett. Ez tényleg olyan feladat volt, melynek sikeres megoldására csak egy jól megszervezett tudományos társaság vállalkozhatott volna, ilyen formálisan megalkotott társaságról azonban nem tudunk. Csupán egy munkaközösséget szervezett maga körül Bél Mátyás. Ez a közösség fiaiból, a Felvidék különböző városaiban lakó orvos, «fizikus» és tanár barátaiból, aztán iskolája, a pozsonyi evangélikus liceum növendékeiből állott. Az ő irányítása mellett ez a munkaközösség végezte az anyaggyűjtést, melynek érdekében azonban maga Bél is beutazta az országot. Működését egyébként az uralkodó is észrevette s jóindulatú támogatásban részesítette azt. Évenként meghatározott összeget bocsájtottak rendelkezésére, Mikovinyi Sámuel személyében térképrajzoló kincstári mérnököt adtak melléje s a megyéket is utasították, hogy járjanak a kutatók kezére. 1 A kétévtizedes szorgalmas kutató munka eredményeként Bél 1735-ben jelentette meg a «Notitia Hungáriáé novae historico* geographica» első foliokötetét, melyet csakhamar még 3 követett. 1 Hóraan Bálint : A forráskutatás és forráskritika története Magyarországon. (A magv. történettudomány kézikönyve. I, 3/A.) 15—16. 1.
