Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1940/1941-I tanévre

Dr. Lovas Elemér: Árpádházi Margit életrajzának írója — Marcellus.

kalendas februarii-t, illetve nem véve észre a belső ellenmondást, hiszen másutt Szent Piroska napját, egy szombati nap éjfél előtti óráit jelölik meg a halál idejeként. Ez a nap pedig januárius 18-a, még hozzá szombatra csak 1270-ben esett ez a dátum. Másolási hibát kell feltételeznünk a 30. kódexlap következő szavaiban : En semmykeppen ezt nem tehetek. A források seholsem említik egyenes beszédben ezt a néhány szót, és a magyar legenda forrásául szolgáló latin legenda szerzője sem szokott ilyen változásokat előidézni. A mellett az állítmány alanyi ragozása is feltűnően hibás, viszont a szöveg helyesbítése nem okoz különösebb gondot ; Eu(k) semmiképpen ezt nem tehetek. Itt csak egy «k» betű maradt ki a másoláskor, viszont az n és az u betűk a kéziratban könnyen összekeverhetők. Ilyen szöveg pedig szinte szórói-szóra megtalálható Marcellus legendájában, a 260. sorban. A 32. oldalon hozott egyenes, közvetlen beszédet, melyet a legendaíró a királyné szájába ad, valószínűen forrásában találta. De ezt a szöveget latin eredetiben ma már nem ismerjük. Hasonlóképpen hiányzik a ma ismert szövegekben ugyanezen a lapon néhány szó, amelyik a király távozására vonatkozik. De Marcellus ma ismert legendaszövege éppen ezek előtt a szavak előtt egy szentírási idézetet is csak elkezd, de nem fejez be, sőt más helyről vett szöveggel folytatja. A folytatás azonban itt nem vág bele az értelembe. A magyar legenda alapján tudjuk megállapítani a Bőle-féle Marcellus-kiadás 275. sorának a helyét. Ez feltétlenül a 128. sor utebatur-szava után állott, viszont a 120—128. sorok eredeti helye a Marcellus-legenda 282. sorába illesztendő be, a fentebbi 275. sorral, mint befejező sorral. A magyar legenda 61. kódexlapján néhány szót találunk, amelyet csak a magyar szöveg hoz. Jelentősége azzal az eseménysorozattal van összefüggésben, amelyet B. Margit élete utolsó félévében a legtöbb legenda elhallgat. Itt is csak azáltal nyer súlyában ez a néhány szó, hogy B. Margitnak szüleihez való viszonyáról szóló szövegben fordul elő. Ebből nyilvánvaló, hogy a magyar legenda közvetlen forrásául szolgáló latin szöveg írója tudott a királyi család nehezteléséről, de még ő sem merte a valódi tényállást megírni, hiszen az Anjouk alatt is kellemetlen benyomást tett volna a valódi tényállás felfedése. A kérdéses szöveg ez : mert az ev eletynek nyluan valo zentsegeert aleg hog valaky az ev atyafyay kezzevl soha az ev akaratya ellen tevt volna az jdevben ; jol lehet az vtan sokakat zenuede, de engednek vala az ev keresenek.