Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1940/1941-I tanévre

Dr. Lovas Elemér: Árpádházi Margit életrajzának írója — Marcellus.

élő leánya «keltette fel az érdeklődést rokona, s a rend szentség hírében meghalt tagja, B. Margit iránt». Szerintünk nem Erzsébet keltette fel az érdeklődést B. Margit iránt, hanem B. Margit legendája gyakorolt hatást tössi Erzsébetre s így ő maga külön érdeklődött a «szent» rokon élete iránt, miként azt B. Margit thüringiai Szent Erzsébettel tette. Mindketten egy korábbi életszentség hatása alatt álltak és éltek. A «szent» elődök példáját követve igyekeztek eljutni ők maguk is az életszentségre. Erre a thüringiai Szent Erzsébet életéről gyakorolt hatásra B. Margit Marcellus-féle legendájában határozott utalást is találunk, B. Margit élete tényeiben pedig sok-sok jótett utánzására akadunk. III. András leányánál viszont a Margit-legenda hatásáról győződünk meg, annyira, hogy még a tössi apáca legendájában is megtaláljuk a B. Margit Marcellus által írt legendájával való egyezéseket. A tössi legenda vándorútját és szerkesztését jól látta meg Salacz. Egyetlen legenda szerkesztését figyelve azonban nem vette észre, hogy a Marcellusnál külön dicséretre érdemes szerkesztési egység mennyire megbomlott. A tössi legenda szerkesztője ugyanis két legendából állítja össze legendáját, de Marcellus legendájának kezelését két résznél nagyon befolyásolta másik forrásának szerkezete, úgy, hogy itt borul fel az eredeti szerkesztés egysége. A tössi legenda XXIX—XXXV. fejezeteiben még kisebb ez a szerkezetbontás, de azáltal, hogy a XXXVI—XLIII. fejezetekben a B. Margit életében történt csodákat mondja el, s csak azután tér vissza a IV. Béla és V. István közt folyó harcoknak B. Margitra és környezetére gyakorolt hatására, egészen a halál és a halállal kapcsolatos csodák elmondásáig, melyre a halál után történt csodák elmondása következik, nagyon megromlik az első és mintaképül szolgáló legenda szerkezete. Kisebb részek természetesen másutt is eltolódnak eredeti helyükről. Egyébként a két forrás összeolvasztásának módját áttekinthető formában egy táblázatban adjuk. A forrásoktól eltérő vagy Salacz által eltérőnek tartott adatokról a következőket mondhatjuk. Az az adattöbblet, hogy Mária királynét a görög király leányának mondja a tössi legenda, más legendaszerkesztésekben is megtalálható. A magyar legenda Pray-féle kiegészítésében a görög császár leányának mondják, az 1805 óta használt breviáriumi lekciók Maria Lascaris-ként említik, egy kézirat a Bibi. Gasanatense ben (Ms. 3212. sz.) már azt írja róla, hogy Theodori Lascaris Cons-