Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1940/1941-I tanévre

Dr. Lovas Elemér: Árpádházi Margit életrajzának írója — Marcellus.

osztva találjuk az említett tiszteletet. Erre vonatkozóan is ki merjük mondani azt a gyanúnkat, hogy a breviárium szövege a tökéletesebb, annak ellenére, hogy az összes többi legendákban ugyanaz a kétfelé szakítottság tapasztalható, mint Marcellns mai szövegében. A korábban említett aprólékos adat felemlítése bátorít fel erre bennünket. A Gömöry-kódex a M. Nemzeti Múzeum Országos Széchenyi-könyvtárában M. ny. 5. sz. alatt ; a lekciók annak 274—292. lapjain találhatók. — Ferrarius, De rebus Hungaricae provinciáé Ord. Praed., Bécs, 1637, 344—50. lapjain szintén kiadta a lekciókat, a két külön kiemelt és tárgyalt részt is felölelve. Annál meglepőbb, hogy azok a régi és újabb fordítások, amelyek látszat szerint a fenti szövegekből készültek, így Illyés András 1707-ben, a prófétálás körülményeit elhallgatják. Timár, i. m. 3. és 8—11. 11. Általában a megbízhatóság rovására kell még írnunk a legendaírás stílusbeli sajátságait. Ez néha közhelyek írására, a Szentírásból vett kifejezésekre ragadja a szerzőt. Máskor a korabeli legendák előadási módján, dagályosan adja elő mondanivalóját. Ilyen csoda-leírásaiból szinte lehetetlen a tények kikeresése. Szerencsére kevés akad írásában. Végül itt kell felemlítenünk a legenda időbeli tévedéseit. Téved Margit halálának idejében, mikor azt 1271. quinto decimo kalendas Februarii-re teszi. Mert Margit nem 1271-ben, hanem 1270-ben halt meg. Téved akkor is, mikor az első csodát Margit halála után egy évvel és öt hónappal később történtnek mondja, mert ha az ő általa adott halálozási évszám jó, akkor négy és fél hónappal a halál előtt már történt csoda : 1270 szept. 8-án. Ez az első, évszám szerint pontosan meghatározható csoda. Azonfelül az általa elsőként említett csodának napját is tévesen állapítja meg : anno gracie MCCLXXII-o tertiodecimo kalendas junii feria tertia post octavas pentecostes. Pünkösd oktávája után eső kedd ugyanis 1271-ben június 2-a, 1272-ben június 21-e, 1273-ban június 6. és nem május 20. Mindezek ellenére Marcellus legendája mégis nagy értéket jelent. Legfőbb értéke az, hogy segítségével tisztán látjuk a már korábban ismert német és magyar, illetve Ranzanus latinnyelvű legendáinak felhasználhatóságát, mert a jól értesült szerző tekintélyét adja meg az azokban már korábban megismert adatoknak. Másrészt lehetővé teszi az első vizsgálóbizottság jegyzökönyvének rekonstrukcióját, legalábbis a csodák terén.