Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1940/1941-I tanévre

Dr. Lovas Elemér: Árpádházi Margit életrajzának írója — Marcellus.

érzékenysége. Hasonló esettel állunk szemben az utolsó házassági terv előadásánál is. Itt is visszatartja Marcellust a teljes igazság elmondásától a királyi család megsértésének lehetősége, de azon felül az a tény is, hogy a szigeti zárda tagjaira is kellemetlen fényt vetne az igazság kíméletlen elmondása. Ez az utóbbi szempont ugyan alig köti, de mégis érzik bizonyos megkötöttség ezen a téren is. Szerencsére Marcellus elküldte legendáját Johannes Vercellensishez és ő az 1269-i házassággal kapcsolatban elhallgatott részeket pótolta, és ezt a kiegészített legendaszöveget őrizte meg számunkra Jorg Valter. A kiegészítést legjobban párhuzamos szövegen figyelhetjük meg. Megjegyezzük azonban, hogy pl. a magyar legendában hiányzik ez a kiegészítés. A magyar legenda írója a ki nem egészített legendát használta legendája megírásakor. Épígy a többi származék-legendákban is hiába keressük a Johannes-féle toldást. Marcellus legendája, 25—6. 1. (Bőle.) A IV. Béla és V. István közt folyó harcok, illetve az önkínzás eszközeinek leírása után: Indutaque zelo dei quantarumcunque personarum etiam dignitate plurima preditarum qui tantorum auctores fuerant malorum malitias manifeste detestabatur. nec defuerunt illis diebus etiam ex hiis qui cum ipsa in domo dei ambulare dulcesque capere cum ea cibos videbantur contraria licet caute pro viribus persuadentes, quibus omnibus cum pace patientiam exhibebat. Admirantes itaque omnes eius constantiam in omnibus a principio et arbitrantes si ipsam ab ordine et claustro suo abstrahere possent suam in ea omnem efficere posse voluntatem. Nam quasi superatas ab ea se verebantur multipliciter eam sollicitare ceperunt ut si non plus saltern ob gratiam omnium ipsarum relicto ordine et claustro salutari cum aliquibus ut videbatur facile consentientibus vel alterius ordinis maxime cisterciensem vei biguinariam apus eas Jorg Yalter szövetre : wye vil sye leid vm ir beharrung vnd kewschait daz IX Capitel. Dyse selige dinerin gotez. versmehet alle dy person öffentlichen dy ir da ryten daz sy sölt treten in dy E. wy hochwirdig sy ja warn, gewalten vnd macht, wann in den zeiten warn etlich vnter den dy mit ir wandelten, got dinten vnd zu tysch saszen dy ir ryten mit gantzer macht, daz sye sölt kumen in dye werlt vnd kumen in dye ee. daz teten sy mit solcher fürsichtikait in geheym. daz sy nicht gemerkt würde, dy geduldet vnd leyd sy vm fryds willen. Darvm verwunderten sich alle dy solche ir bestendikait vnd vnbeweglikait sahen. Ez heten auch etlich solchen fleisz wy sy von dem orden vnd ausz dem klostermöhten pringen. wann sy sich schämten vor ir also gebeschemet sein, darvm sy auch suchten mangerley was duth mit etlichen iren swestern dy leycht iren gunst darzu geben hetten. oder mit andern geystlichen. sünderlich Sanct Bernartz orden. daz sy da selbst mit