Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1940/1941-I tanévre

Dr. Gál Geláz: A madárfiókák paizsmirigyeinek változásai

14 napos fióka. A resorptiós működés még tart, bár nem oly erővel, mint az 5 nappal fiatalabb mirigyben. A kolloid festődése jóval élénkebb, mint az előző mirigyben. A tüszőüregek átlagos nagyságában nincs lényeges változás (20-7 p). Ugyanígy a tüszőhámsejtek magassága sem mutat nagyobb eltérést (6'4 p). A tüszőhámsejtek magvai már némi csökkenést (3-8 p) árulnak el. A kolloidban majdnem minden tüszőben találunk chromophobcseppeket. Vérellátása elég erős. 17 napos fióka. Ez a mirigy már nagyon lecsökkent működésű. Tűszői nagyon megnövekedtek (24 p). Bennük a kolloid repedezett, élénken festődött, chromophob kolloidot nem tartalmaz. Ilyenek a hámban is ritkán és csekély számban láthatók, melynek átlagos magassága 4-4 mikronra csökkent. A hámsejtmagvak is követték ezt a kisebbedést. 3-1 mikronra estek vissza. A vérellátás is csekély fokú ebben a mirigyben. A nyaktekercsfióka pajzsmirigyének szerkezeti változásait csak 3 adatból állapíthatjuk meg. Ezeknek alapján azt látjuk, hogy a 10 napos fióka mirigye a legerősebb működésű. A 14. napon már csökkent erővel működik, míg a fészek elhagyása előtt 1—2 nappal egészen csekély fokban működik. A nyaktekercsfióka pajzsmirigyének szerkezeti változásai tehát azonos módon mennek végbe, mint a kisőrgébicséi. Bizonyosra vehető, hogy a hiányzó fiatalabb fiókák mirigyei is megegyeznek e tekintetben a kisőrgébicsével. Turtur turtur L. Itt egyetlen adat áll rendelkezésünkre : körülbelül 10—14 napos fióka, melyet a szélvihar dobott ki a fészekből. A kor meghatározása ezért csak hozzávetőleges. Valószínű, hogy pajzsmirigyében a szerkezeti elváltozások a fejlődés idején, a galamb pajzsmirigyével egyező módon folynak le. Eléggé egyenletes nagyságú tüszőkből áll (15—23 p) (4. kép). A mirigy szélén nagyobbak a tüszők, amelyek között kivételes hosszúságú is akad (97 p). E mirigy a resorptiós működést jellegzetesen mutatja. Amint a tüszők nagyságbeli eltérései is elárulják, a mirigy közepén kezdődött resorptiós folyamat még nem terjedt ki a mirigy szélére. A hámsejtek között a sejthatár nagyon jól látható. Vér és nyirok bőven öntözi e mirigyet. Nyirokfelhalmozódás nemcsak a mirigy szélén, hanem belsejében is van. Igen szépen látható ebben a mirigyben a hámsejtleválás jelensége. A tüszőknek átlag negyedrészében találunk egy vagy több levált hámsejtet. Ezek néha még teljesen épek, legtöbbször azonban már elváltoztak. Itt egy kérdésre kísérelünk meg feleletet adni. Mi a magyarázata a tüsző-