Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1940/1941-I tanévre
Blazovicli Jákó: A fizikai okság elve s a kvantumfizika
valóban ok-okozati viszonyról nem beszélhetünk. Azonban nemcsak az okság érvényesülése nem figyelhető meg, de a nem-érvényesülése sem. Világos tehát, hogy a pozitivizmus átlépi az önmagamegvonta határvonalat, amikor a fizikai okság elvét tagadásba veszi. Az oksági elv érvénytelenségének kimondása nyilvánvalóan metafizikai ítélet. Erre legkevésbbé az a pozitivista fizika jogosult, amely pl. a természeti jelenségekben megnyilvánuló abszolút törvényszerűség megállapítását «fizikai mitologiá»-ba (Exner) való eltévelyedésnek bélyegzi. Heisenberg szerint 1 «a kvantummechanika törvényei alapelvszerűen statisztikus jellegűek». Ez más szóval annyit jelent, hogy érvényesülésük nem szükségképi, hanem csak valószínű. Ebből az akauzális fölfogás szerint önként következik, hogy az atóm belsejében az okság elve nem tartható fönn. A vélekedéssel kapcsolatban két kérdést kell tisztáznunk : 1. valóban statisztikai jellegűek-e a kvantummechanikai törvények, 2. a törvények esetleges statisztikai jellege kizárja-e az oksági viszonyt ? 1. Az első kérdésre fizikusaink felelete nem egységes. Nagyobb részük a kvantummechanikai törvényeknek csak statisztikai, valószínűségi jelleget tulajdonít. Van azonban más vélekedés is. Nem kisebb súlyú szakember mint Planck, kauzális álláspontot foglal el. Planck a berlini egyetemen tartott egyik beszédében foglalkozik a fontos kérdéssel. Rámutatva arra az újabb vélekedésre, amely szerint a természet nem ismer dinamikus, hanem csak statisztikus törvényeket, a szükségképiség fogalmát tehát a fizikából száműzni kell, így folytatja beszédjét. 2 «Az ilyen fölfogásról hamarosan ki kell derülnie, hogy nemcsak végzetes, de rövidlátásra valló tévedés is ... A fizika éppen oly kevéssé nélkülözheti a korlátlan törvényszerűség feltevését, mint bármely más természet- vagy szellemtudomány, mi több, annak föladásával a szóbanforgó statisztikából vont következtetések alól is kirántanók a leglényegesebb alapot ... A fizikában valószínűségek exakt kiszámítása csak úgy lehetséges, ha a legelemibb hatásokra vonatkozólag, tehát a legfinomabb mikrokozmoszban kizárólag dinamikus törvények érvényesülését valljuk. Ha ezek egyenkint a mi durva érzékeinkkel nem is figyelhetők meg, abszolút változatlanságuk feltevése el1 W. Heisenberg —E. Schrödinger — P. M. Dirac : Die moderne Atomtheorie. (Leipzig, 1934.) 14—15. 1. 2 Max Planck : Physikalische Rundblicke (Leipzig, 1922) 96—97. 1.
