Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1916-1917-iki tanévre

Dr. Schermann Egyed: A Szent-Benedek-Rendnek úgynevezett «nullius»-apátságai. (Folytatás.)

végrehajtott. V. Sixtus 1590. aug. 17-én mindezt megerősítette, de mivel mindezekről a pápa halála miatt nem készült apostoli irat, azért ő, XIV. Gergely, mindezt helybenhagyja, úgy mintha Sixtus az iratot kiállította volna. És ezen iratnak teljes hitele legyen. Róma 1590. decz. 8.

1 A zsinati congregatio kijelentette, hogy a nullius-apátok, kik közvetlenül Róma alá tartoznak, teljes püspöki joghatóságot gyakorolnak. saját területük és zsinattartási joguk van, feltéve, hogy törvényesen hívják egybe és vizsgálókat rendelnek, hogy az ilyen apátok pályázatot hirdethetnek és jóváhagyhatnak és minden egyebet megtehetnek, a miről a trienti zsinat 24. ülésének 18. fejezetében szó van. Hieronymus Card. Mattheus. Az eredeti okmány a cavai levéltárban van. 1593. aug. 11-én de Ayeta Vincze jegyző másolatot készített róla. Mivel most már többször szó volt a zsinatokról, megjegyzem, hogy Guillaume említett művében a következő zsinatokat említi meg. 1478-ban aragoniai János biboros-kommendator alatt volt zsinat (97. lap 2. jegyzet). 1590-ben Manso apát tartott zsinatot és a határozatokat kinyomatta (329. lapon). 1614-ben De Lena Fábián apát tartott zsinatot és ennek határozatai sokáig érvényben maradtak (348. lapon). Gattula szerint Grasso apát 1624-ben «hires» zsinatot tartott, melynek határozatai, a következő évben Nápolyban kinyomatva, a tudósoknak nagyon tetszettek (350. lapon). Manso apát (1588—98.) visszaszerezte a mozzetta viselésének régi jogát, mely lassanként kiment a szokásból.

2 1601. ápr. 13-án Marcellus Lantes, az apóst, kamara auditorja és a római kúria rendes bírája a Fülöp spanyol és siciliai királyhoz intézett irata szerint véglegesen döntött abban a pörben, mely a cavai apátság és Almagna de Cardona Caesar cavai püspök közt a temetkezési jogról folyt. Kimondta, hogy a plébániatemplomnak járó illeték épségben tartása mellett bárki is, ha nincs kiközösítés vagy egyh. tilalom alatt, miként eddig is, úgy ezentúl is szabadon temetkezhetik az apátsági templomban és a püspök ezt eddig sem tilthatta meg jogosan, meg ezután sem teheti; a kiket pedig akaratuk vagy végső rendelkezésük ellenére máshová temettek eddig, azok exhumálandók és az apátsági templomba átviendők temetésre. A püspök részéről való minden eddigi kellemetlenkedés és akadé1 Bullarium Cassin. 1. pag. 257. 2 Guillaume i. m. 329. lapon 2. jegyzet.