Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1916-1917-iki tanévre

Dr. Klemm Antal: Mordvin szövegek

valót. A medve evett, fölmászott a kályhára pihenni. Pihent. Este felé lejött a medve a kályháról, az ágy alá ment, fél a kutyáktól. Jött a fitestvér a vadászatról. A leány nyög és szól : «Bátyám, nagyon beteg vagyok !» A kutyák pedig odavetették magukat, hogy szétharapják az ágyat; megérezték a medve szagát. A leány maga nyög, kezébe vett kemenezekotróvasat, kezdte a kutyákat ütni és elátkozni, bátyjával ezivakodni : «Old meg kutyáidat, ők megdühösödtek !» Másnap a fitestvér elment vadászatra. A medve előjött az ágy alól, kezdtek gondolkodni, hogyan volna jó tenni, hogyan lehetne a fitestvért megölni. A medve szól: «Mondd bátyádnak: Nagyon beteg vagyok, ha sajnálsz engemet, menj el, ím nem messze innét van egy nagy halom, azon a halmon van gyökér tizenkét ajtó mögött. Ha te azt a gyökeret elhozod, én megfőzöm vízben. Ebből a vízből inni fogok, egészséges leszek». lm a fitestvér megjött a vadászatról, s huga elmondta bátyjának a medve szavait. A fitestvér megsajnálta húgát és elment azon halomhoz a gyökeret keresni. Megy egy napig, megy két napig, elérkezett ezen halomhoz. A kutyák kezdtek ásni, egy ajtót fölástak és a másikat is fölásták, így mind fölásták. Alig ásták föl az utolsó ajtót, alig léptek be a barlangba, az ajtók mind bezárultak. A fitestvér egyedül maradt, sírt, sírt és visszament. Haza érkezett, a medve pedig várja, hogy fölfalja őt. «No», szól a medve, «most én téged fölfallak!» Ö pedig szól nekik: «Várjatok, a fürdőt fűtőm, megfürdöm, azután falj föl engemet!» Huga kiált: «Minél hamarabb fûts!» Bátyja ment a fürdőt fűteni, fahasábokat hordott. Hozzá repült egy ezinege és szól : «Jó fiatal ember, lassan füts, egy ajtót a kutyák fölrágtak !» Ezután a ezinege még tizenegyszer jött és minden egyes jövetelekor mondta, hogy a kutyák egy-egy ajtót fölrágtak. A medve pedig a fürdő előszobájában várja őt. Mihelyt megfürdött, kezdett előjönni. A kutyák odaszaladtak a fürdő előszobájába, széttépték egészen a medvét. A leány hallotta, miként tépték szét a kutyák a medvét, gyorsan a fürdő előszobájába szaladt, vett és elrejtett egy medvefogat zsebjébe. Bátyja szól: «No, húgom, most mit tegyek veled?» Fogta húgát, elvezette az erdőbe, csinált két vedert, odakötötte a vedrekhez és szól: «Hugóm, ím, majd ha ezen vedreket megtöltőd, az egyiket könnyel, a másikat vérrel, azután téged szabadon eresztlek.» Maga pedig elment a városba, megérkezett a városba, bement A pannonhalmi főapáts. föisk. évkönyve. 3