Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1916-1917-iki tanévre
Dr. Yárkonyi Hildebrand: Kritikai jegyzetek az ujkantianismus tör-ténetéhez
és a marburgiak megegyeznek s a bölcselet történetírójának véleménye is egyforma róluk. 7. A marburgi bölcselet úgy jellemezhető legjobban, ha «adottság-ellenes» rendszernek mondjuk, jelezve ezzel a kifejezéssel azt a fő elvet, mely őt vezérli. Hogy azonban ezt az alapelvet voltaképen mindjárt a kiindulópontban kénytelen feladni, azt annak a szerepnek a megfigyelése mutatja meg, melyet az érzet ebben a rendszerben játszik. Az érzet, még pedig a «praephilosóphikus érzet» felvétele a marburgi rendszer belső szerkezeténél fogva elkerülhetetlen; ehhez van tapadva ez a rendszer a maga legfőbb gyökereivel. Mi más azonban az érzet a maga eredeti tisztaságában és gazdagságában, mint az « adottság»-nak a legtisztább kifejezése? De az adottság más alakban is kiütközik ezen a rendszeren. Azt mondják a marburgiak, hogy az érzettel szemben állanak a kategóriák, ezek vannak hivatva az adottságot feldolgozni. Vájjon a kategóriák mik ? Nem adottságok-e ezek szintén ? Nem úgy merül fel az okság kategóriája a tudatban, mint akármelyik érzet? Egyáltalában, az a belső tapasztalás, mellyel az érzetet tudomásul vesszük, nem ugyanaz-e, mint mikor a gondolkodás kategóriáit vesszük tudomásul? Husserl a maga finom vizsgálataiban csak annyi különbözést talál e szempontból a kategóriák és az érzetek között, hogy ez utóbbiak szemléleti-érzéki természetűek, míg a «kategoriális adottságok» nem szemléleti természetűek. De azért mind a kettő egyaránt adottság, a tudatban felmerülő, önkénytelen adat, nem a gondolat logikai alkotása. Erre az érvelésre a marburgi iskola már rég készen van a felelettel : nem szabad lélektani szempontokat belekeverni a bölcselkedésbe! A bölcselet feladata épen abban áll, hogy menten minden lélektani szemponttól, egyedül csak a gondolatok logikai összefüggését állapítsa meg; nem az az ő kérdése, mikép keletkeznek a tudatban a gondolatok, vagy akár az érzetek, hanem hogy milyen a tiszta ismeretek logikai összefüggése, rendszere, egymásutánjaA keletkezés szempontja a lélektanba tartozik s a bölcseletre nézve egészen közömbös dolog az, hogy ez a részlettudomány mit állapít meg a gondolkodás folyamataira vonatkozólag. Ha a lélektannak úgy tetszik, ám állapítsa meg, hogy a kategóriák is épen úgy «adatás» eredményei psychikai keletkezés s a tudatban való felmerülés szempontjából, akárcsak a legkezdetlegesebb érzetek. Ez a
