Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1916-1917-iki tanévre
Dr. Yárkonyi Hildebrand: Kritikai jegyzetek az ujkantianismus tör-ténetéhez
magyarázás ellen s továbbra is fenntartotta rendszere eredeti alakját. Nem tűrte, hogy a «Ding an sich»-et a rendszerből mesterségesen kiküszöböljék. Ezt jól észben kell tartanunk, mikor a königsbergi bölcselő ismeretelméletét vizsgáljuk. Mert épen ebben különbözik az ő tanítása a leglényegesebben pl. a marburgiak felfogásától, a magánvaló fontos szerepe teszi rendszerét elkerülhetetlenül metaphysikaivá, míg a marburgiak csak kritikai bölcselők. Egyszersmind ez a magánvaló okozza a további nehézségeket is, melyek a következő módon formulázhatok: Ha arra az álláspontra helyezkedünk, hogy az ismeret határozza meg a tárgyat, akkor ellenmondásos magának a magánvalónak a fogalma. Kant álláspontján az ismeret tartalmának voltaképen nincs is értelme. Ha ugyanis az ismeret lényegét épen az alak teszi, ha csak azt ismerjük meg a dolgokban, amit mi helyeztünk beléjük, ha tehát az anyag csak annyiban számít, amennyiben már fel van dolgozva az alaktól, akkor voltaképen elvész a különbség az alak és az anyag között; akkor nincs «tiszta» anyag, akkor az ismeret «anyagáról» voltaképen nincs jogunk beszélni. Tulajdonképen itt a magánvalónak fogalmában rejlő ellenmondások jutnak ismét napfényre : a magánvalónak ismeretlennek is kellene maradnia fogalmánál fogva, meg az ismeret anyagát is kellene szolgáltatnia; de hogy miben áll ezen anyag, nem tudhatjuk meg sohasem, mert kell, hogy a magánvaló ismeretünk tiszta tárgya sohase lehessen. Végül : ha a szükségképen ismeretlen magánvaló semmi támasztó-pontot nem nyújt ahhoz, hogy bizonyos alakot (pl. az oksági viszonyét) reá alkalmazzuk, akkor minden formaadás nem lesz egyéb a legtisztább önkénynél. Mi az oka, hogy az önmagában ismeretlen magánvalóra mi épen az okság viszonyát alkalmazzuk; miért nem inkább pl. az állomány és járulék viszonyát? Mi jogon mondunk egy dolgot oknak, mért nem nevezzük inkább állománynak? Ha tehát mi az ismeret alakjával határozzuk meg az ismeret anyagát, akkor vagy elvész teljesen a tárgynak minden jelentősége, s ez esetben alig különbözünk az alanyi idealismus valamelyik formájától, vagy pedig meghagyjuk az ismeret anyagát a maga önállóságában s akkor mivel magyarázzuk meg az anyag és alak összetalálkozását ? Vagy visszatérjünk Höffding feltétlenéhez? ' 2. Kant új követői szerint az ismeretet alakból és anyagból összeállító elmélet ellen csak azok emelhetnek kifogást, akik ezt a.
