Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1916-1917-iki tanévre

Dr. Yárkonyi Hildebrand: Kritikai jegyzetek az ujkantianismus tör-ténetéhez

mester alapelveit hagyja érintetlenül. így keletkeznek iskolák, az iskolákban fogalmak, melyekben az ellenmondások valóságos gordiusi csomóvá bogozódnak; holott a független bölcseleti szellem az alapok megvizsgálásával s a kiindulópont bölcs megválasztásával — ez az igazi philosophiai tett — egyszerűbb s könnyebb megoldását találta volna a nagy világproblémáknak. C) Az ismeret anyaga és alakja. 1. Az eddigiekben Kantnak s követőinek rendszere egyrészt apriorismusnak mutatkozott be, másrészt idealismusnak. Apriorismus az ő felfogásuk az ismeret és a tárgy viszonyáról annyiban, hogy az érvényességi viszonyok nem a tárgyaknak valódi s az ismerettől független birtokai, hanem a viszonyok puszta logikumok, az értelem logikai alakjai. Idealismus pedig ez a felfogás akkor, ha egybefoglaljuk az érvényeket egy általános tudatba s így ettől tesszük függővé a létezés világát. Kant alaptétele ebből a szempontból ama híres mondásában jut kifejezésre, hogy a tárgyakból csak annyit ismerünk meg, amennyit magunk helyeztünk beléjük. Ez a «magunk», ez a «mi», ez az alany persze nem érthető, mint láttuk, az egyes lélektani alanyra — s ebben távolodik el Kant az alanyi idealismustól — hanem az általános tudatra, s ennyiben bonyolódik Kant nehézségekbe és ellenmondásokba. Yégül egy harmadik szempontból Kant és követőinek rendszere formalismusnak mutatja be magát s épen ez a szempont az, amely most bennünket érdekel. Kantnál lépten-nyomon találkozunk az ismeret formája és tartalma közötti különbségtétellel. így az Ítéletben megkülönböztet alakot és anyagot; az alak itt a kopula. A következtetésekben a két előzetes tétel, az anyag s az alak a következmény, melyet belőle levonunk. A fogalomban szintén van ily különbség, de ez már nem oly világos, mint az előbbi két példában. Az anyag és alak fogalmainak ezen most felsorolt alkalmazásai azonban korántsem oly fontosak, mint e különböztetésnek magára az ismerésre, vagy ha úgy tetszik, ismerőtehetségre való kiterjesztése. Kant ugyanis, mikor az ismeret kész alakjairól van szó, fogalomról, Ítéletről, következtetésről, akkor az alak-anyag fogalompárnak mindig oly értelmet ád, aminő az illető helynek legjobban megfelel. Sokkal fon-