Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1916-1917-iki tanévre
Dr. Yárkonyi Hildebrand: Kritikai jegyzetek az ujkantianismus tör-ténetéhez
kérdezhetjük, vajon az általános tudatban is együvé tartoznak ezek a határozmányok ? Ha valaki úgy akarná okoskodásunk élét venni, hogy különböztet ismerés és ismeret között, az előbbi lelki folyamat, az utóbbi logikai eredmény — annak azt felelhetjük, hogy szerzőnk nem tesz ily különböséget s nem is tehet, mert az a hely, hol Windelband az ismerés lényegéhez tartozónak mondja az összetevő működést, az ismeret tárgyáról szól, vagyis arról, amit a neokantiánusoknál megszoktuk a legtárgyibb, a legtisztábban logikai és független valaminek tekinteni. Nagyon jellemző, hogy a neokantianismus az objektivitást, a tárgyiasságot is az általános tudatból akarja levezetni, 2 8 mindenesetre Kant mintájára és hasonló ellenmondásokkal, mint mesterük. 3. Az általános tudat fogalmának kialakulását az eddig ismertetett két gondolkodónál az tette szükségessé, hogy az apriori elveket bizonyos «intelligibilis» helyen mintegy elhelyezhessék. Láttuk azokat az indítékokat, melyek Kantot és Windelbandot ide vezették, valamint azon nehézségeket is, melyekbe bonyolódtak az általános tudat elméletének kifejtésénél. Kant és Windelband útja azonban csak az egyik út, mely az általános tudathoz vezet; van a jelenkori bölcseletben még más oly gondolat is, mely ugyanezt a fogalmat vonja maga után. Előbbi két bölcselőnknél a kiegyenlíthetetlen ellenmondás alapja az volt, hogy az apriori-elemek az ismerésben nem tudtak elszakadni a tudattól, ennek lélektani természetétől ; ha az érvényeket tiszta logikumoknak fogjuk fel, nincs rá mód, hogy valamely nem-lélektani természetű «helyen» jelöljük meg hazájukat. Ha az érvényeket nem ily apriori-logikumoknak tartjuk, akkor «helyük» a valóságos világban, a dolgokban könnyen megállapítható ; ha logikumok csupán, akkor szükségképen bennmaradok (immanensek), azaz tudati helyre van szükségük, feltéve, hogy végső és nemcsak ideiglenes magyarázatul akarnak szolgálni, így alakult ki, mint láttuk, az általános tudatnak metaphysikai gondolata s a végső gyökér itt sem más, mint az érvényfogalom logicizálása. Az általános tudat elmélete ennélfogva intőjelül szolgál s biztatásul : vissza a realismushoz ! Az a másik gondolatmenet, melyet a következőkben akarunk elemezni, nem az a priori alaki elvek összeségének «helykereséséből» indul ki, hanem az ismerés-folyamatnak abból a jellemző sajátságából, hogy minden ismeret nem egyéb, mint tartalom. Ehhez
