Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1916-1917-iki tanévre

Dr. Yárkonyi Hildebrand: Kritikai jegyzetek az ujkantianismus tör-ténetéhez

ugyanis az érvényességek részben realitások is (pl. oki viszony) s ebben az esetben beletartoznak a létezés, az exsistentia birodal­mába is és még ezekkel sem lehet őket szembehelyezni. Minden attól függ, realisták vagyunk-e, vagy logicisták. S itt ki kell jelen­tenünk, hogy maga Lotze is, egész bölcseleti irányával minden­esetre következetes összehangzásban, az érvényfogalom hiányos alakítására azzal teszi rá a koronát, hogy az érvények egyes fajtáit szintén — reálisaknak ismeri el. Vannak érvényességek, melyek «ural­kodnak a dolgokon», melyek nem egyebek, mint a valóságnak az elmében tükröződő törvényei. S ez a látvány a lelke mélyéig philo­sophus Lotze-t a plátói «ftaupiàçsiv» elragadtatásával tölti el. «Dass es allgemeine Wahrheiten gibt, die nicht selber sind, wie die Dinge, und die doch das Verhalten der Dinge beherrschen, ist für den Sinn, der sich darein vertieft, ein Abgrund von Wunderbarkeit». 18 Elismer tehát Lotze «transscendens» érvényt, olyat, mely áthat a dolgok másnemű világára s ezzel odajut, honnan mi, őt birálva kiindultunk, a realismus révébe. Csoda-e tehát, ha más pontban is közel jut a helyes állásponthoz : az érvény és lét fogalmát ő is egy harmadik fogalom alá foglalja, ez a «Wirklichkeit». 1 9 Mi úgy mondanók: a lét fogalma mindenre kiterjed, a létezésé már szűkebb­körű s az érvénnyel együtt az ens alá foglalódik. 5. A létezés és az érvény szembeállításának tanulságos példáit látjuk a neokantianismus kimagasló szellemeinél, minők Windelband, Cohen és mások. Érdekes megfigyelni, mikép küzdenek ezek a böl­cselők a lét fogalmával, miképen iparkodnak az érvényt kivonni a lét fogalmának hatalma alól s a mondottak után megérthetjük,miért nem sikerülhet ez a vállalkozás : ha nem választjuk szét egymás­tól a lét és a létezés gondolatát, akkor a lét és érvény kérdésé­nek mindig antinomikusnak kell maradnia. Windelband egyik újabb munkájában, egy értékes, rövidre fogott ismeretelméletében küzd meg az érvény és létezés egymáshoz való viszonyodásának a kér­désével. 2 0 Ha megvizsgáljuk, úgymond, a kör természetét, azt találjuk, hogy ez a «természet» nem anyagi, sem nem psychikai létező és mégsem semmi, hanem nagyon is határozott valami. Belső törvényszerűsége van; azt is tudjuk, hogy ez a belső, tárgyi törvényszerűség teljesen független bármely ismerő alany megisme­résétől; sőt nemcsak hogy független, hanem még normativ erő is indul ki belőle: a körnek a «természete» szabályozza tényleges

Next

/
Thumbnails
Contents