Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1916-1917-iki tanévre

Dr. Yárkonyi Hildebrand: Kritikai jegyzetek az ujkantianismus tör-ténetéhez

hatnak a szellemre és hoznak benne létre ismereteket. Nem tagadjuk, hogy ennek a felfogásnak is megvannak a maga nehézségei (melyik philosophiai felfogásból hiányoznak ezek?), de itt most nem részletes ismeretelmélet kifejtéséről van szó, hanem két irányzatnak futólagos összehasonlításáról. Ezek az irányzatok a módszer különbségén kívül különböznek még eredményekben is : s itt a lényeges különbség épen az érvény fogalmában van. A neokantianismus a dolgokban működő elveket, pl. az okság elvét tiszta logikumnak tartja,mert ez a priori «érvény» szerinte; a Scholastika felfogása az okság elvét tekintve s más elveket, kategóriákat is

T nem ideális, hanem realistikus. Az oksági kategória a neokantianismus szerint nem egyéb, mint ideális, gondolati rendszerelem, melyet mi viszünk bele a valóság magyarázatába; a realistikus felfogás szerint pedig az okság fogalmán és elvén kívül van valóságos, a dolgokban magukban működő okság is s ennek képe az oksági «kategória» az ismerő szellemben. Amott az érvény tiszta logikum, nálunk vannak a logikai érvényeken kívül reális érvényességek is. S hogy ez az utóbbi felfogás a helyes, vagyis hogy a kategóriák és bárminő érvényességi viszonyok tiszta logikai értelmezése nem állhat meg, azt csak az imént mutatta meg Külpe 0.

r a realismusnak egyik legkiválóbb úttörője az idealismus túltengésével szemben.

9 Legújabb kis munkájában Külpe a logikai idealismus alaptétele ellen, mely szerint az érvények, vagyis kategóriák pusztán csak logikumok, a valóságnak nem elemei — ha t. i. a valóságot önmagában tekintjük, az ismerő alanytól függetlenül — Külpe egy egész csoport ellenvetést hoz fel. Egyik legfőbb érve a kategóriák tárgyi volta mellett az, hogy vannak kategóriáink, azaz viszony-, érvényfogalmaink, melyek egymástól ugyancsak különböznek s e gondolatformák különbözősége nem vezethető vissza a gondolkodás működésére. Hasonlítsuk össze egymással p. o. ezt a két kategóriát: «itélet» és «okság». Az itélet érvényes gondolati forma, az okság is. A kettő között azonban lényeges különbség van. Ez a különbség abban áll, hogy míg az itélet levezethető a gondolkodás természetéből, addig az okság kategóriája nem. Az okság kategóriájának levezetéséhez, ahhoz, hogy egyáltalán megkapjuk ezt a gondolatot: oki viszony, a tárgyak szemléletéből kell kiindulnunk, így tehát a kategóriák, vagy a mi nyelvünkön: érvényességek két csoportra oszlanak Külpe szerint: az egyik csoportot tiszta logikumok alkotják (itélet fogalom, következtetés), a másik csoportban azok foglalnak helyet, melyeket nem a gondolkodás alapján, hanem