Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1916-1917-iki tanévre

Dr. Yárkonyi Hildebrand: Kritikai jegyzetek az ujkantianismus tör-ténetéhez

értelem kritikájának, hanem egy kifejlődött és általánosan nagy tekintélynek örvendő tudományból, a kész mathematikából indult ki, ez volt számára a vizsgálódás alapja, a mathematika feltétlen érvényessége, minden kétségen elvileg felül álló volta. Azért a Kritik der reinen Vernunft egyik főkérdése az, hogy mikép lehetségesek a mathematikai ismeretek. Nem azt kérdezi Kant, vájjon tudomány-e a mathematika, kételkedése erre egyáltalában nem terjed ki ; hanem csak az a problémája : ez a biztos, minden ismeretnek mintaképül szolgáló tudomány hogyan lehetséges, azaz mily előfeltételeken nyugszik? Az egész kanti kritikát alapjában jellemzi és meghatározza tehát az, hogy a mathematikát s az ezen alapuló természettudományt teljesen biztos alapnak ismeri el, ezek mögé már nem ér az ő kritikája. A «Wissenschaft, als das eigentliche und unentbehrliche Korrelat der transscendentalen Methodik», az úgynevezett transscendentalis módszer első mozzanata. Ez a kanti (és neokantiánus) rendszer első, tudományelméleti előfeltevése, vagy ha úgy tetszik, előitélete. — b) Jellemzi másodszor a transscendentalis módszert a visszamenő következtetési eljárás. Az adott és feltétlennek elismert mathematikából és természettudományból ezeknek logikai alapjaira kellett következtetéseket vonni. Ez a kérdés : hogyan «lehetséges» a tiszta mathematika: más szóval annyit jelent Kantnál és követőinél : mik azok a logikai előfeltételek, mélyeken a mathematika, mint logikai épület nyugszik? Ha megtaláltuk ezeket a feltételeket, akkor birtokában vagyunk az a priori formai határozmányoknak, melyek a tudományokat lehetővé teszik; ily visszamena következtetéssel rájutunk az a priori elemekre. A transscendentalis módszer ennélfogva szükségképen magával hozza az a priorinak logikai felfogását ; hiszen, mikor azt kutatjuk, hogyan «lehetséges» a mathematika, akkor nem e tudomány előállásának lelki feltételeit kutatjuk, hanem egyedül csak a logikaiakat. — A transscendentalis módszer jelentőségének egyre nagyobb érvényesülésével párhuzamosan haladt a neokantianismusban a psychologismus elleni küzdelem: az ismeretelmélet nem azt kutatja, vagy legalább elsősorban nem azt kutatja, miféle psychikai működések játszanak közre az ismeretek kialakulásánál, hanem elsősorban vagy egyedül azt, mik a tudományok logikai feltételei.

4 Ez a logismus a neokantianismus második módszeres előfeltétele. Ennek a módszernek a felhasználásával a neokantianismus egyszer s mindenkorra elszakadt az a priori magyarázatában attól az anthropologikus iránytól, melynek híveiül láttuk az előbb Liebmannt és Langet. Az a priori