Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1916-1917-iki tanévre

Dr. Yárkonyi Hildebrand: Kritikai jegyzetek az ujkantianismus tör-ténetéhez

Az a priori felfogásában Liebmannal egy színvonalon áll a materialismus hírneves történetírója, Lange F. A. A psyehologistikus magyarázatban egyenes folytatója Fries vagy Schopenhauer irányzatának. A külső, anyagi világ neki is jelenség, még pedig a «tudatnak» a jelensége; azt is mondhatnók schopenhaueri fordulattal: képzete, vetülete. A materialismussal szemben, mely a tudatot akarta levezetni az anyagból, Lange ezzel a «kanti» érvvel védekezik: az anyagvilág nem egyéb, mint a tudatnak a vetülete. Az a priori fogalomnak ilyen psyehologistikus magyarázatán kívül Lángénál nem sok kanti elemet találunk. Lange számos mély és szellemes fejezetét olvashatjuk anélkül, hogy arra kellene gondolnunk: a szerző voltaképen kantiánus — a maga módja szerint. A mint az anyagelvűség történetét vázolja, az a benyomásunk, hogy ezt így egy realistikus világnézetű ember is megírhatta volna; a legértékesebb részek Lange könyvében mentesek a kanti állásfoglalás szempontjaitól. Kanti ismét benne az, hogy a, tudást a tapasztalás körére szorítja s a metaphysikának, mint tudománynak a lehetőségét kétségbevonja, de míg Kant a metaphysika jogait a gyakorlati ész követelménye gyanánt visszaállítja, addig Lángénál az Isten, lélek, akaratszabadság fogalmai csak a költészet világában találnak helyet. Még Liebmannál jobban érvényesülnek az eredeti kanti gondolatok: lényegben azonban egyik gondolkodó sem nyújtotta sem a kanti rendszer kielégítő bírálatát, sem az a priori fogalomnak elfogadható értelmezését. Liebmanntól és Lángétól tovább a fejlődés a neokantianismusban úgy megy végbe, hogy az a priorinak ez az anthropologismusra vezető fogalma logikaivá tisztul. Ez nemcsak azon az alapon történt, hogy Kant kijelentése szerint az a priori formákat sem szabad psychikai vagy metaphysikai valóságoknak felfogni, hanem főképen egy módszernek egyre jobban előtérbe lépése volt az oka annak, hogy az a priori-t logikumnak kezdték magyarázni az újkanti iskolában. Ez a módszer a híres «Iransscendentalis» módszer. Mikor «transscendentalis» módszerről van szó Kant újabb követőinél, nem szabad ennek a szónak a régi, scholastikus értelmére gondolni* Kant stílusát jellemzi az, hogy önkényesen bánik a régi philosophia műkifejezéseivel s így a «transscendentalis» szónak is új értelmet adott. Nála és utódainál ez a kifejezés a következő mozzanatokat egyesíti magában: a) a kiindulás a mathematikábóL Sajátságos és a kanti rendszer megalkotásába mély bepillantást nyújtó dolog az, hogy Kant nem teljesen előzetes feltételek nélkül indult neki az A pannonhalmi főapáts. főisk. évkönyve. 12