Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1916-1917-iki tanévre
Sörös Pongrácz: Uriás pannonhalmi apát levelei a tatárjárás idejéből
meit, Jovius Balázs királyi ügyészszel védelmeztette ; de a vádak súlyos természete miatt az elől ki nem térhetett, hogy meg ne igérje, hogy a következő országgyűlésen a panaszokat tüzetes vizsgálat tárgyává teszik. 1 A következő évben trónváltozás következett be. Ugyanis Ferdinánd elköltözött az élők sorából s Miksa kezébe kerül Magyarország kormányzása. Alig vette kezdetét az új uralom, megkezdődött a harcz János Zsigmond ellen. Székely Antal végigküzdte a hadmenetet és Mágócsy Gáspár, Bánffy Bálint társaságában érzékeny csapást mért az erdélyieket támogató törökre. 2 A magyar részről kezdett hadakozás ellentámadásra bírta az erdélyieket és Báthory István váradi kapitány hamarosan egész sor erősséget hódított el Miksa területéből. 3 A harcz 1565-ben is tartott s ekkor Miksának kedvezett a szerencse. «A mily gyorsan hajtá végre János Zsigmond a mult évben a foglalásokat, Maximilián kapitányai oly gyorsan eszközlék a visszafoglalást. Február elején seregei a «részekben» voltak, Schwendi Lázár elejti Némethi Ferenczet, a fejedelem tiszai kapitányát s február 11-én beveszi Tokajt, Balassa elfoglalta Szerencset s Nagy-Bányáig száguldott, Szatmárt pedig azalatt maga Báthory István a váradi kapitány felgvújta s maga Váradra vonult. Azután elesett Erdőd, Kővár, Szilágy-Cseh. Az út Kolozsvárra nyitva állott.» 4 Erdőd elfoglalásával kapcsolatosan Székely Antal nagy rablása esett meg. Az, hogy a törököt Erdőd alól elűzte, nem volt neki elég, hanem kapitányaival meghányta-vetette, merre volna alkalmas hely valamelyes zsákmányra. Melius Péter után Barta Boldizsár elmondja, hogy Székely mint szatmári parancsnok a nyiri pajkosokkal a János Zsigmond kezén levő Debreczenre rontott, a kastélyt fölgyújtatta, a boltokat föltörette, dulatta, pénzt, ezüstöt, marhát sokat érőt vitt el. 5 Rész1 Istvdnffy, id. m. 262—263. 1., Forgách, id. m. 258. 1. Budai téved, midőn azt állítja, hogy Forgách Szinyér elfoglalásával is vádolja Székelyt. Nem erről, hanem Balassáról ír. Katona, id. m. XXIII. 701. 1. rossz szöveg alapján szintén tévedésbe esett. 2 Istvánffy, id. m. 282—284. 1. 3 Szamosközy történeti maradványai, Magyar történ, eml. irók, XXI. 13. 1. 4 U. ott, 15. s köv. 1. és Szilágyi, id. m. I. 352. 1., v. ö. Zsámboky czikkelyét Expugnatio arcis Tokay MDLXV. anno, Bonfini 1568-i kiadásának függelékei közt, 818—820. 1. 5 Budai, id. m. III. 303. 1., Rupp, id. m. III. 150. 1.