Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1916-1917-iki tanévre

Sörös Pongrácz: Uriás pannonhalmi apát levelei a tatárjárás idejéből

keresztet Magyarország védelmére, buzdítsa segítségadásra Velenezét, melynek hadi gépei, számszerijászai voltak, megemlítvé, hogy ezeknek jó hasznát lehetne venni a Duna-vonal megtartására, mely eddig, hála Istennek, föltartóztatta az ellenséges hadakat.

1 A római szentszékre azonban ekkor nem lehetett támaszkodni. IX. Gergely pápa a II. Frigyessel folytatott küzdelem alatt 1241 augusztus 21-én meghalt, IV. Czelesztin pápa csak 17 napig ült a pápai széken s a következő választás II. Frigyes ellenséges magatartása miatt, ki szaraczén hadaival rettenetesen pusztíttatta az egyházi államot, egészen 1243 június 25-éig elmaradt, mikor végre az Ánagniba menekült kardinálisok IV. Incze személyében új főt adtak az egyháznak. Sajnos, a Duna védelmező erejébe vetett reménység sem sokáig tartott. Kemény tél jött, a Duna úgy befagyott, hogy hadat is megbírt s az ellenség február elején Pestnél átkelt a Dunán. Ezen időtájt a menekülő sokaság már igen megtöltötte Dunántúlt, főleg pedig Székes-Fehérvárt, melynek erőssége a biztonság reményével kecsegtette őket. Ám a dunai védelem reménységének eltűnte őket is nagy aggodalommal töltötte el és február 2-án, nem levén tájékozódva a római viszonyokról, a pápához fordultak, hogy a kereszténység segítségét szerezze meg számukra. A koronázó városban magában is többféle egyházi testület volt, mint a Boldogságos Szűz templomának káptalana, a falakon kívül Szent Miklós egyháza szintén káptalannal, a keresztes lovagok temploma, konventje, a ferenczesek, domonkosrendiek, pálosok kolostorai és mások. Most azután menekülő káptalanok, szerzetesek meglehetős sora járult hozzájok s a papokon, polgárokon kívül az ellenséges hadak elől futó ispánok, vitézek, polgárok, nők lakták meg a várost. Ezért történt, hogy a pápához intézett levél a fehérvári, esztergomi, budai, veszprémi, pécsi káptalanok, a czisztercziek, premontreiek, ágostonrendiek, benczések, dominikánusok, minoriták, ispotályosok, templomos lovagok és más lovagrendek, valamint a különböző rendekhez tartozó szerzetesek, az ispánok, a katonák, várnépek, polgárok, nők nevében kelt és vele, megfelelő kísérettel, Salamont, a vár falain kívül épült Szent Miklós egyház, társaskáptalan prépostját küldték Rómába. Elpanaszolván az ország s népeinek siralmas pusztulását, tudomására adták a pápának, hogy, befagyván a Duna, az ellenség számára szabaddá vált ellenök 1 Pauler : A magyar nemzet története az árpádházi királyok alatt, II. 329.1.