Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1916-1917-iki tanévre

Palatin Gergely: A Dx fényhullám absolut hosszának meghatározása üvegrácsokkal

említem meg oly körülményesen, mert a legtöbb modern comparatornak szintén olyan a berendezése, mint azt a (3. ábra) mutatja. Azoknál is a közös szánra vagy hengeren csúszó vezetékre erősített mikroskópokat kell az egymásután elhelyezett normalmérték és megmérendő tárgy fölött elcsúsztatni; holott előnyösebb lenne a mikroskópokat a megfelelő helyre szilárdan leerősíteni s helyettük a normalmértéket és a kérdéses tárgyat egymás mellé, egy niveauban egy közös szánra helyezve, hosszirányban elmozdítani ; mert valószínűbb, hogy most azonosak az utak, a melyeket megtesznek. Okulva a fönnebb elsorolt tapasztalatokon, el kellett ejtenem a rácsok állandójának azt a meghatározási módját, melyet oly annyira czélhoz vezetőnek véltem s visszatérnem amaz általánosan használthoz, mely abban áll, hogy minden egyes rácsot közvetetlenül összehasonlítjuk, megmérjük a normál-ötödméterrel s hogy ezt minél tökéletesebben eszközölhessem, a szán talpának fönnebb említett egyenetlenségét kellett mindenekelőtt kiigazítani, kiköszörülni. Nem csekély nehézséget okozott a rácsnak beigazítása és a barázdák (karczolatok) kellő megvilágítása a mikroskóp alatt ; mindkettőn úgy segítettem, hogy a szánra megfelelő nagyságú foncsorozott tükröt ragasztottam s erre fektettem aztán a kérdéses rácsot, de nem közvetetlenül, hanem közbe téve ragasztó viaszbó készült négy apró kis golyócskát. Ennek a berendezésnek az az előnye, hogy egyrészt sötét alapon jól meg lehetett különböztetni az oldalt elhelyezett homorú tükörrel megvilágított barázdákat (karczolatokat) ; de másrészt a R 4. ábra.