Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1916-1917-iki tanévre
Palatin Gergely: A Dx fényhullám absolut hosszának meghatározása üvegrácsokkal
Ismerve a csavar meneteinek magasságát, továbbá a használt fogaskerék fogainak számát, azt gondoltam, hogy ez úton egy csapásra valamennyi általa készült rács állandóját is meghatároztam arra a hőmérsékletre nézve, melynél a kérdéses rács készült. Eljárásom abban állott, hogy eltávolítva mindent a karczoló szerkezetet vivő szánról, annak sima lapjára pusztán a normalötödmétert helyeztem; a 60-szoros nagyítású és -ff hármas fonalkereszttel biró mikroskopot a szán szilárd talapzatához erősítettem s most kezdetben kézzel, később transmissio segítségével óvatosan forgatva a csavart, a szán, vele együtt a normal-ötödmeter is lassan előbbre csúszott, miközben ennek osztásvonalai a mikroskop fonálkeresztje előtt elvonultak; sikerült az osztásvonalakat egy oldalt elhelyezett cca 150 mm. átmérőjű homorú tükörrel annyira megvilágítani, hogy ép úgy maguk a vonások, mint a fonálkereszt föltűnően élesen látszottak. A szorosan vett hosszmérést akként végeztem, hogy az ötödméter legalkalmasabb cm. vonalát akkor állítottam a fonálkereszt kettős fonala közé, a mikor a szán a csavar lábánál volt; most a csavarnak egyhuzamban való forgatásával a szánt addig csúsztattam a csavar feje felé, míg az előbbi cm.-től számított 6-ik, esetleg 7-ik cm. vonal szintén a kettős fonál közé került. Az első (== kezdet), ép úgy a második leolvasás a csavar fejére erősített fogaskerék, e czélra megszámozott, fogainál történt. Mutató gyanánt nem csúcsot, hanem, hogy a paralaktikus hibát kikerüljem, finom, előreálló hosszúkás élt használtam. A fogaskerék fogainak száma a J x és J 2 csavaroknál 244. a PIII és P F V csavaroknál 130 volt; így egy-egy fognak 00054 mm., illetőleg 0"0019 mm. felelt meg, de kézi nagyítóval azok tizedrészét még meg lehetett becsülni. A méréseket még 1904-ben végeztem ; időközben szert tettem egy kitűnő Reichert-féle 4 mm. gyújtótávolsággal biró apochromátra, mely oly éles képet adott az ötödméter vonásairól, hogy e miatt jPiy-es csavar meneteinek meghatározását megismételtem ; de nagy volt a meglepetésem, midőn most az előbbitől föltűnően elütő eredményt nyertem. Míg az első mérésnél 20° C mellett egy csavarmenet magassága 0250262 mm. volt, addig most ugyanazon hőfoknál az csak 0"249442 mm., a különbség 0*00082 mm. egy-egy csavarmenetre nézve és 280 menetnél az 0-224 mm. Ez akkora hiba, hogy mérés közben el nem követhettem, annál kevésbbé, mert háromszor is megismételve, mindig is az előbbi eredményt nyertem.
