Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1916-1917-iki tanévre

Palatin Gergely: A Dx fényhullám absolut hosszának meghatározása üvegrácsokkal

és Így n X cos r, sin r . . cos r, sin 9 — = - sin r, + sin (p — «,) — ————

x s . cos r 1 J cos r n A cos r, sin 9 . /

0 .. . cos r, sin r —- = --- -f sin (p, •— «,) — sin r, £ COS f vagy másként rendezve : n X cos r . ., , cos r, sm r , . cos r, sin 9 sin (a — «,) 4 sm r 2 £ cos r cos r n A . . — — sin (ß, 4- 0 cos r, sm r . , cos r, sin cp — sm r, -f cos r Tekintve azt, hogy : cp = r + r, n X . . 2 sin 9 • sin- 77 — = sm (p — %,) H 1 2 £ cos r T n À . .. 2 sin cp . sin

2 ^ — = sin (p, — «,) —

1 2 £ cos r cos r A, és e két egyenlet összege : 2-n a = sin (ß — i,) + sin (ß, -f i,) vagy más alakban: ni . ß + ß, —- = sin —• cos £ 2 Ha a rács üvege planparallel és a beesés szöge i = 90°, akkor ez a tényező cos + de «egynek» vehető akkor is, ha a kérdéses rács üvege csak gyengén prismatikus. Lévén a mi esetünkben «=9 (1. 1. és 2. ábrát), tehát: sin cp , sin i, — n es -T

—

1 = n. sm r sm r, Kicsi szögeknél a sinus az ívvel fölcserélhető, vagyis 9 = n r és i, = n r

} innen : 9 -f- i, = n (r -j- r,) = n 9 és i, = (n — 1) 9