Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Sörös Pongrácz: Statileo János életéhez

21 STATILEO .JÁNOS ÉLETÉHEZ tana, országa ellen s még megeshetnék, hogy, ha a dolog nem sikerül, a porosz herczeg őt vádolná, ha távollétében országa veszedelembe jutna.

1 Statileo azt a csekély engedményt sem akarta kihasználatlanul hagyni, hogy a király megengedte, hogy valamely lengyel urat nyerjen meg a vezérségre. Tárgyalt többekkel, érintkezett Tomiczkival, de a lengyel urak, ismerve uralkodójuk fölfogását s aggodalmas elzárkózását mindattól, a mi országa békéjét megzavarhatná, nem voltak hajlandók Statileo ajánlatát elfogadni.

2 így azután János király hiába várta a kedvező feleletet.

3 III. Zsigmond király, a mint Statileo előtt a békés megegyezést emlegette, János királynak is ezt ajánlotta. Midőn Tarló Szaniszlót követségbe küldötte hozzá, utasította, biztassa János királyt a békére, iparkodjék a rút, keresztény fejedelemhez méltatlan török szövetségtől eltéríteni; ő közreműködik, hogy béke legyen János és Ferdinánd közt s e végből az utóbbihoz is követet fog küldeni. Tarló utasítása szerint János bizalmas embereit, a kalocsai érseket, a váradi püspököt, a kanczellárt, az országbírót, Statileo budai prépostot a béke előmozdítására kellett megnyerni s a franczia király János udvarában tartózkodó követét arra birni, hogy a békés kibontakozás elé akadályt ne gördítsen.

4 Békéről azonban bajos volt beszélni, mikor Ferdinánd király diadala teljesnek látszott. János király fegyvereit teljesen elhagyta a szerencse. Márcziusban Katzianerrel, Ferdinánd vezérével szemben Szinánál teljes vereséget szenvedett, visszavonulása közben megint megtépdesték seregét s hatalma annyira meggyengült, hogy, országát ellenfelének hagyva, kénytelen volt Lengyelországba menekülni. Először Zamoszkba, majd márczius 22-én Kamieneczkbe, végre pedig anyai örökségébe, Tarnowba ment. A királylyal együtt hagyta el az országot Statileo is és követte őt a bujdosásban. Mikor Tarnowba ért, már várta Tomiczki Péter levele. Tomiczki részvétét fejezte ki azon, hogy János király csatát vesztett, országából menekülni kényszerült. Most hát csak gondoskodjanak róla, hogy Ferdinánddal meglehessen békélni, mivel félős, hogy a két ellenfél mellett egy harmadik, a török fog 1 Acta Tomieiana, X. 87—38. 1. 2 U. ott, 38. 1. a U. ott, 69. 1. 4 U. ott, 141—142. 1.