Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre
Schermann Egyed: A szerzetes rendek exemtiójának kialakulása és a Szent Benedek-Rendnek ú. n. «nullius»-apátságai
A szerzetes rendek exemtiójának kialakulása és a SzentBenedek-Rendnek úgynevezett «nullius»-apátságai. Bevezetés. Az úgynevezett «nullius» vagy kifejezettebben «nullius dioeceseos» apátságok «exemt» azaz kivett, függetlenített apátságok és azért mindenekelőtt az « exe mtio» fogalmát kell tisztáznunk, mielőtt ezen apátságokkal egyenként foglalkoznánk. Az exemtio az alattvalónak a legközelebbi rendes egyházi előljáró vagy elöljárók joghatóságától való függetlenítése és felsőbb előljáró alá való közvetlen rendelése. Az egyházi közjog szerint ugyanis a megyében lakó minden kath. személy, testület és intézet az illető megyés püspök joghatósága alatt áll, mert ott ő a rendes előljáró; ha pedig eme személyek, testületek vagy intézetek részben vagy egészen ki vannak véve a rendes egyházi előljáró, vagyis a megyés püspök joghatósága alól és közvetlenül magasabb vagy épen a legfőbb egyházi előljáró alá vannak rendelve, akkor azt mondjuk, hogy exemtiójuk van. A püspökségek viszont a metropolita vagy érsek alá tartoznak szabály szerint és kivételes eset az. hogy egyes püspökök, mint pl. Ausztriában a krakói herczegpüspök, vagy az osztrák-magyar monarchiában a tábori püspök közvetlenül az ap. szentszék alá tartoznak, tehát semmiféle metropolitának nincsenek alárendelve. De más testülétek is, mint pl. egyes székesvagv társaskáptalanok, vagy egyes plébániák vagy egyes intézetek kaptak kisebb-nagyobb exemtiót idők folyamán. A legnagyobb szerepet azonban a kolostoroknak az egyházmegyei köteléktől, vagyis a megyés püspök joghatóságától való exemtiója játszotta régóta az egyházban. Bár e szó «excmtio» csak a XI., XII. századból való, maga az exemtio kiváltsága sokkal régebbi eredetű, mert Afrikában már a VI. században vannak rá példák, de csak oly értelemben, hogy
